Járványba vesző kilátások

A járvány miatt 40 százalékkal zuhanhat az idén a nemzetközi közvetlentőke-áramlás (amikor egy cég külföldön ruház be, vagy érdekeltséget szerez valamely másik országban működő cégben) – jövendöli az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája. Így a tavalyi, nagyjából 1540 milliárd dolláros értékről 1000 milliárd dollár alá zuhanhat, tizenöt éves mélységi rekordot döntve meg. Az UNCTAD kedden bemutatott jelentése jövőre további 5–10 százalékos visszaesést prognosztizál, fellendülésre csak ezt követően számít. „A februártól májusig tartó időszakban a vállalati profitok nagyjából 40-45 százalékkal csökkentek, márpedig a közvetlentőke-befektetéseknek nagyjából a felét rendszerint a visszaforgatott jövedelem adja” – indokolta a hanyatlást Kalotay Kálmán, az UNCTAD tanácsosa, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára. A járvány több közép- és hosszú távú változással járhat: felerősödik a gazdasági tevékenység visszaszervezése az anyaországokba vagy azok közelébe; a termelési láncok regionálisan szerveződnek, nem globálisan; erősödik a piacvédelem, így a belföldi termelés sokszínűbb lesz, és kétségessé válik, hogy mindent a mamutoknak kell kínálniuk; egyes kapacitásokat kiszervezhetnek, átengedhetnek másoknak. Magyarország és közvetlen riválisai versenyében Csehország elhúzott, mind a tőkeexport, mind a tőkeimport éllovasa lett. Ám ezek az adatok torzítanak – kommentálta Sass Magdolna. A Világgazdasági Intézet igazgatója egy új jelenségre, a „körbejáró befektetésekre” hívta fel a figyelmet. Ennek lényege, hogy valamilyen, például adózási okból vagy más környezeti előnyök kihasználása végett külföldre vitt tőkét a vagyonkezelője, holdingja visszahoz az országba, amit a statisztika közvetlentőke-importként jegyez. Csehországban 2017-ben felerősödött a folyamat, a magyaroknál jóval tehetősebb cseh oligarchák ezt nagyban űzik, nagyjából 1300 cég 14 milliárd dolláros tőkebefektetése jellemezhető ezzel; Magyarországon a TriGránit Cipruson, a KÉSZ-csoport pedig Ausztrián keresztül hajt végre hasonló körutaztatást – fejtegette Sass. „Magyarország a világméretű járvány dacára is megtartotta pozícióját a svájci IMD (Institute for Management Development) nemzetközi versenyképességi rangsorában” – közölte kedden a Pénzügyminisztérium, arra utalva, hogy a rangsorban éppúgy a 47. helyen állt tavaly, mint 2018-ban – 63 ország közül. Csakhogy tavaly még nem volt járvány, az tehát nem befolyásolta a rangsort. A részadatok vizsgálatából kiviláglik, hogy az eredményt az ország tavalyi gazdasági teljesítménye és az infrastruktúra állapota húzza felfelé, az üzleti környezet viszont átlag alatti. A rangsorban Csehország is megőrizte 33. helyezését, Lengyelország egy pozíciót rontva a 38., Szlovákia viszont négy helyet veszítve csak az 57.