Sok összetevője lehet annak, hogy Európa keleti felén csendesebben folyt le a járvány, de pontosan még nem tudni az okait, előre látni pedig képtelenség volt – mondja Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója. Számos magyarázat kínálkozik. Szerepet játszhattak például a Nyugat-Európához képest gyorsan meghozott korlátozó intézkedések a járvány kezdeti szakaszában, a BCG-oltás, ami bizonyos mértékű immunitást adhat a koronavírus ellen, de az is, hogy Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, az USA sokkal fontosabb turisztikai célpontok, és sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le a reptereik, így ott jóval több behurcolt esetből robbant ki a járvány. Magyarázat lehet az is, hogy történelmi múltjukból fakadóan a kelet-európaiak fegyelmezettebben reagáltak a korlátozó intézkedésekre. Garamszegi szerint, bár a kezdeti modellek rendre felülbecsülték a járvány hazai terjedését, ezen nincs mit csodálkozni, „a modellekben továbbra is lehet bízni, de ezek csak akkor működnek jól, ha minél pontosabb adatokból indulnak ki”. Ezekből pedig a járvány elején nagyon kevés volt. Ma már számos országban működik államilag támogatott és széles körben elterjedt mobiltelefonos applikáció, amely teljesen anonim módon naplózza az emberek kapcsolatait. Magyarországon azonban még egyetlen ilyen alkalmazás sem tudott elterjedni. Bár az állam használja a macedón fejlesztésű, VírusRadar nevű appot, nem reklámozta eléggé. Márpedig csak akkor van értelme, ha nagyon sokan letöltik. Ráadásul a kommentelők szerint technikai problémái is adódnak az alkalmazásnak: csak akkor működik, ha aktív, vagyis akkor nem, ha a telefon a zsebünkben vagy a táskánkban van – mondja Garamszegi.
Pedig ha kiderül valakiről, hogy koronavírusos, és használta ezt az appot, a számára ismeretlen kontaktjait is értesíteni lehet a veszélyről. Ezzel értékes adatok keletkeznek, úgyhogy Garamszegiék ki is dolgoztak egy alkalmazást. A gond csak az, hogy sem az operatív törzs, sem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem mutatott iránta érdeklődést. A mobilapplikációk adatforgalmának segítségével megbecsülhető, hogy egy-egy korlátozó intézkedést mennyire tartottak be az emberek, vagy hogy mennyire hatékony a maszkviselés. Követhető az is, hogy egy ember hány másiknak adta át a fertőzést, és hogy ez hogyan függött a különböző környezeti tényezőktől. Kiderül például, hogy a tömegközlekedési eszközökön vagy a munkahelyen, városban vagy vidéken, hidegben vagy melegben könnyebb-e elkapni a fertőzést. Márpedig ha lesznek a járványnak további hullámai, ezek az adatok létfontosságúak lennének. Egyébként a biológus azt jósolja, hogy bár a turizmus újraéledése miatt valószínűleg még hosszú ideig számolnunk kell a koronavírus-járvánnyal, közben folyamatosan erősödik a fegyvertárunk, így a versenyfutásból végül mi kerülünk ki győztesen.
