Átkarolóhadművelet

Nem, a koronavírus nem fogja megváltoztatni a világrendet – Joseph S. Nye Jr. amerikai politológus egy április közepén született írásának már a címével is kizárta, hogy trendfordulóhoz érkezett volna a világ a koronavírus-járvánnyal. A Harvard professzora évek óta vitázik a hanyatló Amerika gondolatával. Szerinte a globalizáció, vagyis a kontinensek közötti kölcsönös függőség a közlekedési és kommunikációs technológiák fejlődésének eredménye, így most legfeljebb módosulnak a globalizáció bizonyos tényezői, például rövidülnek a kereskedelmi útvonalak. Kína felemelkedésének okát elsősorban abban látja, hogy a 2008-as pénzügyi válságban, amely a nyugati világban populizmushoz vezetett, Kína – a gyors és sikeres gazdasági ösztönzőcsomagjával – lepipálta a késlekedő Nyugatot. Azt azonban nem gondolja, hogy Kína vonzóbbá vált volna, mint Amerika. Márpedig a Nye által kidolgozott „puha hatalom” fogalma éppen azon alapszik, hogy egy hatalom képes olyan vonzó képet mutatni magáról, amely másokat arra ösztönöz, hogy akár önként is megfeleljenek az elvárásainak. A globális közvélemény-kutatások Kínát csak a harmincadik helyre sorolják a puha hatalmak között, a rangsor első 20 helyét a demokráciák uralják.

Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász kevésbé megengedő abban, hogy a globalizáció sértetlenül átvészeli-e a járványt. Szerinte a koronavírus-válság komoly figyelmeztetés, hogy az alapvető politikai és gazdasági egység még mindig a nemzetállam. Az ugyancsak Nobel-díjas Robert J. Shiller közgazdász még 70 év fölött sem vesztette el a hitét, hogy a világ jobbá válhat. Szerinte a világjárvány olyan háborús légkört hozott létre, amely segít mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Úgy értékelte, hogy azok az azonnali segélyek, amelyek kifizetéséről a járvány kirobbanásakor döntöttek a kormányok, utat nyitnak a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése előtt.

Hasonlóan bizakodó Orbán Krisztián közgazdász, az Oriens tanácsadó cég ügyvezető partnere, legalábbis abban az értelemben, hogy az új világrend új uralkodó ideológiája a jó és szofisztikált államba vetett hit lesz. Orbán szerint korszakváltás előtt állunk. Abból indul ki, hogy a 2008-as válság aláásta az Egyesült Államok gazdasági hegemóniáját és az addigi ideológiát, a piaci fundamentalizmust. A 2010-es években Obamával eltűnt az az Egyesült Államok, amely a világ rendőre. Megjelentek viszont olyan potyautasok, mint Kína, Törökország, Magyarország vagy Lengyelország, amelyekben a hatalom, látva, hogy nincs rendőr, látszólag betartja a fő szabályokat, de feszegeti a kereteket. És léteznek trollok is, mint például Észak-Korea, Irán vagy Oroszország, amelyek nyíltan vállalják, hogy rombolni akarják a fennálló rendet. 2020-ban ebben a helyzetben robbant be – történetesen éppen a járvánnyal – az újabb válság, amely felgyorsítja a folyamatokat. Orbán szerint a jövőben két világ lesz: egy Kínával, egy pedig az Egyesült Államokkal mint központtal. A járványból és a gazdasági válságból azok az országok kerülnek ki győztesen, amelyek megfelelő válaszokat adnak a kihívásokra, tehát ahol az államnak sikerül megvédenie a polgárait.

Ázsiából nézve ugyanakkor egyértelműnek tűnik Kína triumfálása. Kishore Mahbubani, a szingapúri egyetem kutatója, korábbi ENSZ-diplomata úgy látja, a világjárvány csak felgyorsítja azt, ami már korábban is kirajzolódott, vagyis hogy az amerikai központú globalizációt felváltja a Kína-központú. Szerinte az amerikai lakosság elvesztette hitét a globalizációban, ezzel szemben a kínai nép sikerként éli meg a gazdasági újjáéledést, amit a globális szerepvállalásnak tulajdonít.

Gyorsan megvonta a pandémia mérlegét Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója is: március 14-én publikált írásának kezdőmondata az, hogy a koronavírus-járvány első halálos áldozata a liberalizmus. Szerinte Soros György nyílt társadalma és az Európai Unió alappillérei, vagyis a munka, a tőke, az áruk és a személyek szabad áramlása a szemünk láttára semmisülnek meg, mert ha nem így lenne, az biológiai és nemzetbiztonsági veszélyt okozna. A fordulópontot – Trump hatalomra kerülése és a Brexit mellett – a migrációban látja, a klímaváltozás ellen felszólalók „bornírt, utópikus apokalipszisvallását” viszont szerinte ízléstelen tréfává silányította a konkrét biológiai vészhelyzet. A 2020-as években ezért, úgy véli, azok az értékek kerülnek előtérbe, amelyek a globalizáció előtti világot biztonságossá tették: az önkorlátozás, az állami szuverenitás és a nemzeti autarkia.

Mintha párhuzamos valóságokban élnének, a brit jegybank, a Bank of England márciusban távozott kormányzója éppen a klímaváltozásra adandó válaszban látja a próbáját annak, hogy a járvány által előtérbe került értékek győzedelmeskednek-e. Mark Carney felhánytorgatja, hogy az elmúlt időszakban már nem is piacgazdaságról, hanem piactársadalomról lehetett beszélni, ahol mindent beáraznak. Az Amazonas vidéke egészen addig nem jelenik meg a könyvelésben, amíg meg nem fosztják lombkoronájától, és termőfölddé nem alakítják. A járvány segíthet megváltoztatni ezt a szemléletet – állítja Carney, akit a közelmúltban neveztek ki az ENSZ klímacselekvésért és annak finanszírozásáért felelős különleges megbízottjává.

Slavoj Zizek szlovén író, szociológus, filozófus nem aprózta el, már könyvet is megjelentetett Pandémia! A Covid–19 felrázza a világot címmel. És nem is hazudtolta meg magát: szerinte a járvány új lendületet adhat a kommunizmusnak. Zizek úgy látja, a jelenlegi válság egyértelműen megmutatja, hogy a globális szolidaritás és együttműködés a túlélés alapja. A szlovén filozófus Orbán Viktort is idézi, aki idei évértékelőjében azt mondta: „Olyan nem is létezik, hogy liberális, az csak a diplomás kommunista elnevezése.” Mi van, ha ennek az ellenkezője az igaz? – teszi fel a kérdést Zizek. Ha liberálisoknak azokat nevezzük, akik törődnek a szabadságunkkal, és a kommunisták azok, akik tisztában vannak vele, hogy ezt a szabadságot csak radikális változásokkal tudjuk megőrizni, akkor végső soron a kommunisták a diplomás liberálisok. ¬