Gyorsuló ütemben terjed világszerte a koronavírus-járvány, úgy tűnik, azoknak lesz igazuk, akik szerint egy idő után a hullámai egybefolynak, és addig nem szabadulunk meg a kórtól, amíg nem lesz ellene vakcina. Az államok többsége, köztük Magyarország is visszahozza a korlátozásokat, ám ezek aligha lesznek annyira brutálisak, mint az első körösök voltak.
Tüntetők és rendőrök összecsapása a belgrádi Parlament előtt. Vírus és indulatok
afp / OLIVER BUNIC
Őrszemüzemmód
Magyarországot is eléri a vírus második hulláma, de Merkely Béla szerint ez nem nyáron lesz. A Semmelweis Egyetem rektora – akivel a HVG-Terasz sorozatban M. Kiss Csaba készített interjút (amely teljes terjedelmében a hvg 360-on érhető el) – azt is elmondta, Magyarország helyzeti előnye, hogy rendkívül alacsony a vírus jelenléte a közösségi térben. „Így még ha meg is borzong az ember, látva a Siófokon bulizó fiatalokat, mindössze tízezer az egyhez az esélye annak, hogy ilyen rendezvényen részt vesz egy szuperfertőző. Ám előbb-utóbb ez is bekövetkezik” – tette hozzá. Azt, hogy a járvány első hullámát viszonylag jól átvészelte Magyarország, a szakember azzal magyarázta, hogy „hamar jöttek a döntések, és lassabban engedtünk föl”. Ám szerinte nagyon nehéz lesz még egyszer rávenni az embereket ilyen magas fokú együttműködésre. Emiatt – és a gazdaság szempontjából is – azt tartaná üdvözítő megoldásnak, hogy „egy esetleges második hullám hatását folyamatos őrszem funkcióval csökkentsük”.
Ez az alapja a kormány vasárnap bejelentett intézkedésének is, amellyel kapcsolatban az operatív törzs nem győzi hangsúlyozni, hogy „a megbetegedések jelentős része külföldi vonatkozású”. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint az egyes országok fertőzöttségi adatai alapján folyamatosan ellenőrzik, s ha kell, hetente frissítik azt a listát, amely alapján eldől, melyik ország kerül a koronavírus-járvány szempontjából súlyos veszélyt jelentő (vörös), veszélyes (sárga), illetve alacsony kockázatú (zöld) kategóriák valamelyikébe. Ám már az első körös besorolások is tartogattak olyan furcsaságokat, ami arra utal, hogy a besoroláskor a járványveszélyen kívül más – például gazdasági, turisztikai – szempontok is mérlegre kerültek. Horvátország például zöld jelzést kapott, míg hasonló fertőzöttségű más országok „besárgultak”. De Új-Zélandra és Kanadára is más szabályok vonatkoznak, mint a jóval fertőzöttebb USA-ra.
Bár a vírus aligha van tekintettel állampolgárságra, külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzátartozóikra, illetve a nem magyarokra. Az utóbbiak közül is lényegében szabadon járhatnak-kelhetnek azok, akik papírt tudnak felmutatni arról, hogy hivatalos útra, családi eseményre, nemzetközi vonatkozású sport- vagy kulturális eseményre, mezőgazdasági idénymunkára érkeztek. A tranzitforgalomban részt vevő kamionosok is mentességet élveznek.
Ami a magyar állampolgárokat illeti: zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphetnek be. Sárga vagy piros jelzésűből érkezve már a határon egészségügyi ellenőrzésnek kell alávetniük magukat, amit fő szabály szerint 14 napos karantén követ. Ám ez nem vonatkozik arra, aki a hazaérkezését megelőző 5 napban 48 óra különbséggel elvégzett, két negatív koronavírus-tesztet tud felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar állampolgárok az első negatív PCR-tesztet követően szabadulhatnak a karanténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztet kell produkálni. Ezek költségét augusztus 1-jéig az állam átvállalja.¬dobszay jános
