Kiberterítéken
A rejtélyes iráni tüzek és robbanások valószínűleg egy Irán elleni újfajta, a kibertérben is zajló hadviselés részei. Izrael és az USA veszélyes játékba kezdett, és ebben a partnerük Irán.

Gyanús esetek

Törvénytelenlikvidálás
Elítélte és a nemzetközi jogot sértő akciónak nevezte Kászim Szulejmáni iráni tábornok amerikai megölését Agnes Callamard, az ENSZ jelentéstevője. Az iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erőnek a parancsnokát az idén januárban a bagdadi reptéren lőtték ki egy drónról. Donald Trump amerikai elnök akkor arra hivatkozott, hogy a nagy hatalmú tábornok közvetlen veszélyt jelentett amerikai érdekeltségekre. A világszervezet törvénytelen és önkényes kivégzésekkel kapcsolatos raportőre az USA-tól kapott dokumentumokban erre nem talált bizonyítékot. Úgy vélte, Washington csak múltbéli incidenseket sorolt fel Szulejmáni terhére, akit az USA egyébként 2005-ben nyilvánított terroristának. Ráadásul – az ENSZ-tisztviselő jogi érvelése szerint – a tábornok vezette egység által pénzelt és kiképzett iraki milíciák támadásai nem tekinthetők iráni akcióknak. A Perzsa-öbölben hajók és szaúdi létesítmények elleni iráni támadások alanyai pedig nem amerikai érdekeltségek, célpontok voltak – áll a jelentésben. A francia Callamard azt is megállapította, hogy a Szulejmáni likvidálásának bosszújaként amerikai katonáknak otthont adó iraki támaszpontok elleni iráni rakétatámadások ugyancsak illegálisak volt.
Irán júniusban elfogatóparancsot adott ki Trump és 35 másik ember ellen Szulejmáni likvidálása miatt, sőt az Interpol segítségét is kérte, amit az megtagadott. A lépés persze jelképes, és annak az iráni kampánynak a része, hogy az USA-t terrorista, pária államnak állítsa be. Szakértők azonban rámutatnak, hogy függetlenül a jogi megfontolásoktól, Szulejmáni számos olyan közel-keleti milíciával tartotta a kapcsolatot és segítette azokat pénzzel, fegyverekkel, kiképzéssel, amelyek amerikai és szövetséges célpontok ellen követtek el különféle véres akciókat. Az amerikai külügyminisztérium „tendenciózusnak és unalmasnak” minősítette Callamard jelentését. Az eset azonban jogi szemszögből aggasztó, mert Szulejmáni kivégzése volt az első ismert ügy, amelyben egy ENSZ-tagállam az önvédelemre hivatkozva állami szereplő ellen követett el merényletet harmadik állam területén. Callamard szerint félő, hogy az USA precedenst teremt állami tisztviselők fegyveres konfliktuson kívüli levadászására.