Változatokegyépületre

Templom volt, a bizánci világ egyik büszkesége, mielőtt az oszmán-törökök mecsetté alakították, szekuláris utódaik pedig múzeumot csináltak belőle. De újra átalakult: vörös szőnyeget gurítottak a padlóra, bekerült a minbár – a szószék –, és táblákkal takarták el a XIII. századi keresztény freskókat. A Hagia Szophia (törökül Ayasofya) ismét mecsetté lényegült át. Mindez 2013-ban az északkelet-törökországi Trabzonban esett meg, amelyet egykor – ahogy számos fekete-tenger-parti várost – görögök laktak. A trabzoni szentély jóval kisebb, mint híres isztambuli névrokona, és egyike a Törökország-szerte ismert legalább öt Hagia Szophiának. De már egyik sem templom, az utóbbi évtizedben valamennyit mecsetté nyilvánítottak, a legnagyobbat, Isztambul koronáját épp a múlt héten.

Miután a török Államtanács – a legmagasabb szintű adminisztratív bíróság – a múlt pénteken 15 éve tartó jogi hercehurca után kimondta, hogy a Hagia Szophia Kemal Atatürk általi 1934-es múzeummá alakítása törvénytelen volt, Tayyip Erdogan török elnök néhány perc múlva már be is jelentette: az ikonikus épület újra mecset. Annak ellenére, hogy az USA-tól Oroszországig számos ország, a katolikusoktól a görög ortodoxokig több vallási vezető is ellenezte a lépést, köztük I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka, 300 millió ortodox keresztény szellemi vezetője, valamennyien a vallási megbékélés elleni tettnek minősítve azt. Bár a felmérések szerint a törökök többsége támogatta a Hagia Szophia mecsetté alakítását, úgy vélte, Erdogan a figyelmet akarja elterelni a koronavírus-járvány által súlyosbodott gazdasági válságról. Az elnök a nacionalizmusra, a vallási konzervativizmusra apellál, hiszen számos muszlim szervezet régóta követeli a mecsetté nyilvánítást. A 18 éve hatalmon lévő Erdogan kezdetben nem karolta fel az ügyet, de az utóbbi években meglátta benne a politikai haszon lehetőségét, és jó egy éve az átalakítás szószólójává vált. Azt ígérte, hogy az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hagia Szophia továbbra is nyitva áll mindenki előtt, méghozzá az eddigi belépő helyett ingyen. Kérdés, hogy az imák alatt és a mecset területein milyen korlátozások lépnek majd életbe az eddig évente 3,5 millió látogatót fogadó látványosságban. Az első nagypénteki imát július 24-én tervezik, 9 nappal az Erdogan elleni puccskísérlet negyedik évfordulója után.