Nagy hibát követtek el a kormányok és az önkormányzatok Magyarországon, amikor nem szabályozták a fogyasztó és a szolgáltató közvetlen kapcsolatán alapuló szálláskiadást – véli Puczkó László turisztika szakértő. Jelenleg ugyanis egyetlen engedély, a társasházé szükséges ahhoz, hogy valaki az Airbnb-n kínálja a lakását. „Ezért zsebből zsebbe vándorol a pénz” – mondja a szakember. Ő maga is próbálkozott egy lakás kiadásával, „minden jogszabályt betartottunk, minden adót befizettünk, ám kiderült, hogy ebben az esetben már nem éri meg”.
Holott kereslet nagyon is van a szolgáltatásra, az Airbnb-nek ugyanis számottevő az előnye a budapesti kereskedelmi szállásokkal szemben, és nemcsak a kispénzűek számára, hanem például a családosoknak, akik szeretnének együtt, de mégsem egy helyiségben megszállni. Az így kiadott lakások persze a hoteleknek is konkurenciát teremtenek, utóbbiak így jogosan mutatnak rá arra, hogy rájuk jóval több szabály és ellenőrzés vonatkozik. Ilyen például a kötelező portaszolgálat, a tűzvédelmi előírások, a parkolók biztosítása. Eközben apartmanházaknak álcázottan egymás után épülnek az „Airbnb-szállodák”. Addig nincs baj, amíg kulturált vendégek érkeznek, akik elégedetten és csendben távoznak, ám ha probléma adódik, a lakóknak nincs hova fordulniuk. De az Airbnb a vendég és a tulajdonos vitáját sem tudja kezelni.
Karácsony Gergely nem a turizmus, hanem a lakhatás felől közelít a kérdéshez. Úgy véli, olyan szabályozásra van szükség, ami Amszterdam, Berlin vagy London mintájára korlátozott időre teszi csak lehetővé egész lakások szállodaként való üzemeltetését, megszünteti ezek kedvező adózását, viszont kedvezményekkel támogatja a lakások hosszú távú, biztonságos bérbe adását. Niedermüller Péter, Erzsébetváros vezetője különbséget tenne azok között, akik egyetlen saját lakásukat adják ki átmenetileg és azok között, akik tucatjával üzemeltetik a szállásokat. Utóbbiakra kellene szigorúbb szabályozásnak vonatkoznia, továbbá kerületi engedélyhez kellene kötni a tevékenységet, hogy áttekinthető és ellenőrizhető legyen a piac. Jó lenne, ha az airbnb-zők a társasházak fenntartásából is jobban kivennék a részüket – véli a polgármester.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze nem örülne, ha a szabályozással a kiszorítás, és nem az ágazat kifehérítése és hatékonyabb ellenőrzése lenne a cél. S rámutat: az időbeli korlátozásnak nem mindenhol lenne értelme, hiszen megjelentek a kifejezetten rövid távú turisztikai célú kiadásra épített lakások, akadnak olyan társasházak, ahol az ingatlanok jó része már kizárólag ezt a célt szolgálja.
Körmendy Imre urbanista szerint korábban is akadt hasonló probléma Budapesten. Amikor a rendszerváltás után privatizált lakóházakban egymás után nyíltak az irodák, rendelők, iskolák, ezek forgalma gyakran ugyanúgy zavarta az ott élőket, mint most a pár napos, egy-két hetes turnusokra kiadott lakásoké. Az ügyben az Alkotmánybíróság is állást foglalt, e szerint a tulajdonosnak joga van nemcsak lakásként használni az ingatlanát. Így Körmendy a vasszigor helyett inkább az együttélés kultúrájának elsajátítására biztat. ¬ HAMVAY PÉTER
