Életre-halálra
Egyre élesebb a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium számháborúja. Előbbi megerősítette korábbi prognózisát, mely szerint „a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben”, 0,3–2 százalékkal nőhet. Két nappal később Varga Mihály pénzügyminiszter a kormany.hu közlése szerint a Kossuth rádiónak azt nyilatkozta, „júniusban már enyhén élénkült a gazdaság, de a második negyedévi GDP így is 10 százalékkal csökkenhet éves összehasonlításban, a második fél évben pedig 5 százalékkal zsugorodhat, meghaladva a korábban várt, ma már optimistának tűnő 3 százalékos jóslatot”. Márpedig ha a második fél évben 5 százalékkal zsugorodik a gazdaság, akkor az év egészében legalább 7 százalék körüli visszaesés várható. Csakhogy Varga valójában azt mondta, hogy a pénzügyi tárca az év egészére kalkulál 5 százalékos visszaeséssel. Most már csak az a kérdés, a miniszter nyilatkozatát tudatosan vagy figyelmetlenségből írták-e át, továbbá hogy a kormany.hu pesszimistább, a miniszter optimistább, vagy a Magyar Nemzeti Bank hiperbizakodó jelentése jön-e be végül. Óvintézkedéseket mindazonáltal az MNB is tesz. Egyre-másra köt olyan megállapodásokat, amelyek lényege, hogy euróalapú értékpapírjait szükség esetén pénzre válthatja. Legutóbb az Európai Központi Bankkal hozott össze egy úgynevezett reposzerződést, amelynek révén 4 milliárd eurót képes mozgósítani. Hasonló megállapodással a kínai jegybanktól 2,5 milliárd, az amerikai Fedtől 1-2 milliárd, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjától 2 milliárd euróhoz juthat hozzá. Ezek nem hitel-, hanem úgynevezett értékpapír-visszavásárlási szerződések, amelyek lényege, hogy az MNB adott határidőre értékpapírokat ad el, vagyis azokat az ügylet megkötésekor rögzített időpontban és adott ár mellett visszavásárolja. Az MNB a megállapodásokkal mozgósítható eurómilliárdokat úgy állítja be, mintha a tartalékokat növelné, pedig csak számviteli szépítés történik.
