Fiatalíthatom
A tervezettnél tíz, esetleg húsz évvel tovább működne a paksi atomerőmű a formálódó tervek szerint. Lehetőleg környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás nélkül.

Épített környezet

Meddigélhet?
A 30 éves üzemidőre tervezett Paksi Atomerőmű számtalan biztonsági felülvizsgálaton esett át, mire engedélyt kapott a további húszéves működésre. A legkényesebb a reaktortartály, amely hatalmas nyomásnak, hőnek áll ellen, és a neutronsugárzás hatására az üzemidő alatt egyre ridegebbé válik. Léteznek módszerek ennek kezelésére, amikor viszont ez már nem lehetséges, akkor vállalhatatlan kiadással járna a tartálycsere. „A blokkok gőzfejlesztőivel hasonló a helyzet, gépészetileg cserélhetők ugyan, de ez akkora épületbontással járna, ami gazdaságtalanná tenné ezt a műveletet. A megvalósíthatósági tanulmánynak foglalkoznia kell a vasbeton épületek állapotával, az irányítástechnikai rendszerekkel, a több száz kilométernyi kábel állapotával, esetleges cseréjével” – magyarázza Aszódi Attila egykori kormánybiztos, a BME tanára.
„A BME Nukleáris Technikai Intézetében végzett szimulációs számításaink szerint a várható hazai áramkeresletet 2040-ben 5500–6500 megawattnyi alaperőművi kapacitás elégítené ki. 2026-ig leáll a Mátrai Erőmű, tehát kereslet mindenképpen lesz a paksi – esetleg 4400 megawattnyi – kapacitásra” – állítja a professzor. Szerinte a magyar–orosz szerződés megkötésekor nem látszott, hogy Európában előrehozzák a szenes erőművek bezárását, ami még könnyebbé teszi az esetleges átmeneti hazai áramfelesleg piaci elhelyezését. Akár még Paks I. és Paks II. meghosszabbított párhuzamos termelése esetén is.
Meglehet. Mindenesetre sajátos döntés-előkészítésre utal, hogy a kormány sem az orosz hitelszerződés aláírásakor – amely Paks II. esetleges késedelmére tekintet nélkül 2026-tól kezdődő törlesztést ír elő –, sem a megtérülési számításnál nem vette figyelembe a bizonytalansági kockázatokat. A megtérülést igazoló legtekintélyesebb kimutatás – a brit Rothschild & Cie tanulmánya – leszögezi, hogy az alapadatokat a magyar kormánytól kapta, és azokat ellenőrzés nélkül használta föl. Ezek szerint a kormány 2015-ben nem tartotta szükségesnek annak figyelembevételét, hogy Paks II. blokkjai nem kapacitást pótolnak, hanem esetleg a négy meglevő blokkal párhuzamosan működnek, akár több mint két évtizeden át. Süli János tárca nélküli miniszter, elődjéhez hasonlóan, a paksi „kapacitás fenntartásáért” felelős. Ha a tanulmány megvalósítandónak mutatná Paks I. élettartamának megnyújtását, akkor ezt a titulust a kész átverés show elemeként emlegetheti majd az utókor.