Négy évtizede zárult a moszkvai nyári olimpia, amelyen az USA és legtöbb szövetségese nem vett részt a Szovjetunió afganisztáni inváziója miatt. A sportolókat érő washingtoni nyomásgyakorlás alig különbözött attól, mint amivel négy évvel később Moszkva elérte a Los Angeles-i játékok bosszúbojkottját.
Afganisztán szovjet megszállása ellen tüntetők az amerikai Lake Placid-i téli olimpia megnyitóján 1980. február 13-án. Sokra mentek
getty / Wally McNamee
Misamackóatyja
Misa mackó élőképe a moszkvai olimpia megnyitóján. Mestermunka
afp / LEONHARDT
A történelem fintoraként az első igazán sikeres és üzletileg is kihasznált kabalafigura az 1980-as moszkvai nyári olimpiához kötődik, amit a piacgazdaságot tagadó, a központi tervezés mellett elkötelezett, kommunista Szovjetunióban rendeztek. Misa mackót – teljes nevén Mihail Potapics Toptigint – az orosz mesék kedves barna medvéje ihlette, a megálmodója pedig Viktor Alekszandrovics Csizsikov gyermekkönyv-illusztrátor volt. A képzőművész 84 évesen, az idén július 20-án hunyt el, egy nappal annak a 40. évfordulója előtt, hogy a moszkvai megnyitóünnepségen, a Luzsnyiki Stadionban a közönséget óriási, héliummal felfújt Misa köszöntötte, „akit” a záróünnepségen elengedtek, hogy elrepülhessen otthonába, a mesebeli erdőbe.
Az olimpikonok által csereberélt jelvényeken, bélyegeken, porcelánfigurákon, de rajzfilmen is megörökített mackóért Csizsikov 1977-ben kétezer rubelt kapott, miközben a Szovjetunióban a havi átlagfizetés 120 rubel volt. Amikor a 2014-es szocsi téli olimpia idején megkérdezték, az alkotó még mindig keserűen emlékezett arra, hogy a ma is nosztalgiával emlegetett Misa után egyetlen kopejka jogdíjat sem kapott.
Az orosz olimpiai bizottság pályázatára 40 ezer mackó rajza érkezett, ebből 64-et választottak ki 1977 augusztusában egy kiállításra. A Moszkvába látogató Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori ír elnökének egyből Misa tetszett meg. Csizsikov elmondása szerint vidám, optimista, emberi érzelmeket tükröző medvét igyekezett alkotni, és sokáig töprengett, hogyan jelenítse meg rajta az olimpiai öt karikát. A sapka eltakarta volna a füleit, a nyakba akasztott érmeket közhelyesnek találta, így döntött végül az öv mellett.
Csizsikov a pályáját a Krokogyil című szatirikus lap karikatúrarajzolójaként kezdte 1952-ben. Az első keresetéből moziba ment, és parfümöt vett építészmérnök anyjának. Könyvillusztrátorként készített rajzokat a Doktor Dolittle és a Micimackó szovjet kiadásához, és dolgozott együtt Szergej Mihalkovval is. Az utóbbi nemcsak gyerekkönyveket írt, de szöveget is a szovjet himnusz sztálinista és Sztálin nélküli változatához, majd az ezredfordulón, Vlagyimir Putyin elnök felkérésére, Alekszandr Alekszandrov időtálló zenéjére az orosz verziót is elkészítette.
