A Bejrút szívét letaroló, borzalmas erejű robbanás Libanon politikai és gazdasági összeomlásának tragikus bizonyítéka. A libanoni főváros éveken át puskaporos hordón élte az életét.
Bejrút a robbanás után. Kilátástalan helyzetben
Útapokolba
Az egyik ciprusi székhelyű orosz cég tulajdonában lévő MV Rhosus nevű hajó 2013 szeptemberében futott ki a grúziai Batumiból, a fedélzetén 2750 tonna ammónium-nitráttal, amelyből Mozambikban egy vállalat kereskedelmi célú robbanóanyagot készített volna. Az 1986-ban épült, rendkívül lestrapált hajó korábban már többször is fennakadt az ellenőrzéseken, így Sevillában, majd Athénban is, ahol vagy négy hétig vesztegelt. Végül továbbindulhatott, de a tulaj pénzügyi problémái miatt Bejrútba vette az irányt, hogy más árut is felvegyen, és legyen pénz az átkelésre a Szuezi-csatornán.
A szállítmány így jutott a libanoni fővárosba 2013 novemberében. A kikötői hatóságok azonban ugyancsak hajózásra alkalmatlannak ítélték a Rhosust. A legénység egy részét elengedték, de a kapitányt néhány társával gyakorlatilag a fedélzeten túszul ejtették, ők csak hónapokig tartó huzavona után távozhattak Bejrútból. A rakományt pedig kirakodták a kikötő egyik raktárába. A vámosok 2014 és 2017 között legalább ötször fordultak az illetékes bírósághoz, hogy eladhassák vagy reexportálják a veszélyes anyagot. A bíróság azonban nem hozott döntést, állítólag azért, mert a kérelmek hiányosak voltak. A bíróság ezt követően több alkalommal is kérte a döntéshozatalhoz szükséges kiegészítéseket, ám végül semmit sem kapott. Közben az sem volt egyértelmű, hogy kihez tartozik az egész ügy, voltak, akik szerint a robbanóanyagként is használható ammónium-nitrát sorsáról a hadseregnek kell döntenie.
A kikötői tárolásra egyébként a szállítási minisztérium adott engedélyt, annak ellenére, hogy a törvények értelmében a város szívében nem lehetett volna tárolni ekkora mennyiségű veszélyes anyagot. Egy tényfeltárással és a kikötői korrupcióval foglalkozó libanoni újságíró szerint a bíróság a minisztériumra, ez utóbbi pedig a vámhatóságra tolta a felelősséget.
A majd 3 ezer tonna ammónium-nitrát nedvességet szívott magába, és kemény anyaggá állt össze. Andrea Sella, a University College London vegyészprofesszora szerint ez még veszélyesebbé tette azt, mert tűz esetén a vegyi reakció így még intenzívebb. A raktárban petárdákat is tároltak, és azok gyulladtak be, mialatt a kapunál hegesztők dolgoztak. Először lángra kapott a raktár teteje, majd fél perc után felrobbant az ammónium-nitrát is. A Rhosusról nem tudni semmit, állítólag elsüllyedt a kikötőben, de hogy pontosan hol, azt senki nem tudja.¬
