Az ellenzéki belharccal politikai értelemben háromfelé szakadt Göd városa. A Medián helyi felmérése szerint a közvélemény is három részre szakadt, de egészen máshogy, mint az önkormányzat. A kormánypárti képviselőknek és a polgármesternek valós támogatottságuk van, a polgármester ellen fordult DK-s és jobbikos képviselők mögül viszont még a saját pártjuk szavazóinak jó része is kihátrált. A relatív többséget ugyanakkor azok alkotják, akik értetlenül állnak az események előtt.
A gödi Samsung-gyár területének államosításáról, a momentumos polgármester felfüggesztéséről és az éles pártvitákról az országos sajtó is részletesen beszámolt, a történtek heves hullámokat vertek. A Medián augusztus első felében közvélemény-kutatást készített 600 gödi lakos telefonos megkérdezésével. A felmérés szerint a gödiek 91 százaléka hallott arról, hogy felfüggesztették a város momentumos polgármesterét, Balogh Csabát. Ezzel a lépéssel azonban a helyi választóknak csak kevesebb mint egynegyede ért egyet, 45 százalékuk ellenzi a lépést, míg 31 százalék nem tudott válaszolni. A felfüggesztést leginkább a kormánypártiak támogatják, ám még ők is megosztottak a kérdésben.
A viszonylag kis minta miatt az elemzésnél csak az igazán jelentős számszerű különbségeket érdemes figyelembe venni. Az így is egyértelmű, hogy az ellenzékiek közül csak nagyon kevesen támogatták a felfüggesztést, még a Momentumon kívüli ellenzéki szavazók közül is csak minden hetedik. Ez utóbbi azért is meglepő, mert a polgármester elleni akciót a DK és a Jobbik képviselői hajtották végre – a városban látható támogatottsággal nem rendelkező LMP-hez tartozó alpolgármesterrel együtt. A momentumos szavazók külön kezelését az elemzésben a politikai helyzet mellett az is indokolta, hogy Gödön az országos átlagnál jóval magasabb, a felmérés szerint 14 százalékos a párt támogatottsága.
A felmérésből az is kirajzolódik, hogy a gödi választók általában meglehetősen elégedetlenek a politikusaikkal: Balogh Csaba polgármestert 37 százalék, Markó József volt polgármestert 35, Fülöp Zoltán LMP-s és Lőrincz László (tagságát felfüggesztő) DK-s képviselőt pedig csupán 12, illetve 10 százalék kedveli (mindegyik esetben az adott politikust ismerők közül).
Abban viszont szinte teljesen egységesek a helyiek, hogy megelégelték a helyzetet, és új választást látnának szívesen: nemcsak a kormánypártiak 94 százaléka, de az ellenzékiek 67 és a pártpreferencia nélküli szavazók 63 százaléka is ezt az álláspontot képviseli. Ha új választás lenne, akkor azon magas részvételre lehetne számítani, legalábbis most – a nyári uborkaszezon ellenére – a válaszadók 71 százaléka állítja, hogy elmenne szavazni. Kérdés azonban, hogy ki nyerne, és egyáltalán ki indulna. Abban az esetben, ha egy új választáson a polgármester ellen fordult ellenzékiek külön jelöltet indítanának, akkor a szavazók 25 százaléka Balogh Csabára, 30 százalék a Fidesz jelöltjére, 7 százalék pedig a polgármestert felfüggesztő ellenzékiek jelöltjére szavazna. A verseny tehát kétesélyes – annál is inkább, mert nagyon magas, az összes megkérdezett körében 38 százalék azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a hipotetikus kérdésre. Az ellenzék, különösen a Momentum szavazóin kívüli ellenzék ebben a kérdésben is nagyon megosztott, de még az utóbbiak közül is minden második a jelenlegi polgármesterre szavazna, és csak negyedük-ötödük voksolna egy „ráinduló” ellenzéki jelöltre.
