Kilátástalanpanoráma

Kiss-Kuntler Árpád

Ahogy arról a HVG korábban beszámolt, Tihany Kapuja fantázianéven luxuslakópark épül a településen, amely az önkormányzat javaslatára rozsdaövezeti besorolást kaphat. Ez azt jelenti, hogy a beruházó 27 helyett 5 százalékos áfával értékesítheti az ingatlanokat. A Tihany Kapuja egy klasszikus luxusberuházásnak ígérkezik, az árak legalábbis biztosan nem a közép­osztályt célozzák meg: egy alig 43 négyzetméteres lakást 90 millió forintért árulnak, míg a 61 négyzetméteresek 110 milliónál is többe kerülnek. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy a projekt mögött a Hunyadfalvi ügyvédfamília áll, ők a beruházók. Most viszont azt is kiderítettük, hogy nem akármilyen ügyvédekről van szó: Hunyadfalviék 2010 óta szerződéses kapcsolatban állnak a tihanyi önkormányzattal, azzal tehát, amely a beruházás helyszínét a kedvezményes áfára jogosító rozsdaövezetté nyilvánítaná. „Tihany Község Önkormányzata a Hunyadfalvi Ügyvédi Iroda, Dr. Herczeg Erzsébet Ügyvédi Iroda mint ügyvédi társulás tagjaival áll jogviszonyban 2010 óta” – erősítette meg a kapcsolatot lapunknak a tihanyi jegyző. Leírta azt is, hogy a szerződés határozatlan időre szól, és a társulás havi nettó 100 ezer forintért egyebek között adásvételi szerződéseket készít, jogi tanácsokat ad, és képviseli az önkormányzatot a cégbíróságon, a földhivatalban. Bár ez összeférhetetlennek tűnik, a polgármester válasza alapján mégsem az. „Az önkormányzattal szerződésben álló ügyvédi iroda és az általuk bevont fejlesztő cég nem kérte a terület rozsdaövezetté nyilvánítását” – szögezte le, hozzátéve, hogy „a kijelölést kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével tette meg a főépítész asszony, amit a testület támogatott”. Tósoki Imre hozzátette: több, régóta elhanyagolt területet jelöltek ki az előterjesztésben, jelen stádiumban pedig még nem lehet tudni, hogy a kérdéses ingatlan valóban rozsdaövezeti besorolásba kerül-e. „Az önkormányzati javaslatokat 2020. augusztus 20-áig kellett megküldeni a Miniszterelnökségnek. Ezt követően véglegesítik a törvénytervezetet, amely az Országgyűlés elé kerül” – magyarázta a polgármester, jelezve, hogy végül is nem ők, hanem majd a parlament hoz döntést az ügyben.

Túry Gergely

Patthelyzet alakult ki Tatán, az Öreg-tó partján, ahol ötcsillagos, 120 szobás luxusszállodát építene az Avalon Park Kft., amely a Hell energiaital-gyártó cégcsoportjába tartozik (lásd Rejtett értékek című írásunkat a Gazdaság rovatban). A beruházás ellen civilek, környezetvédők és ellenzéki képviselők is tiltakoznak. A Stop Avalon! Tata Lakossági Mozgalom szervezője még júliusban népszavazást kezdeményezett. Szalay Ildikó négy kérdést nyújtott be a helyi választási bizottságnak, kettőt hitelesítettek is. Az aláírásgyűjtés mégsem kezdődhetett el, mert valamennyi kérdést megfellebbezték. Az ügy most a törvényszék előtt van. Ha az rábólint a kezdeményezésre, 4 ezer aláírást kell összegyűjteni. A városban több lakossági fórumot is tartottak a tervezett építkezésről, amelyeken a beruházó azt az ígéretet tette, hogy ha Tata többsége nem akarja, nem lesz luxushotel a tó partján. Arról sincs szó ugyanakkor, hogy felhagyott volna a tervvel.

A beruházás egy olyan telken valósulna meg, amely az ötvenes évekig az Esterházy családé volt, és egy lóistálló áll rajta. A szabályozás már most is lehetővé teszi, hogy idegenforgalmi, lovas, sport- vagy kulturális célra hasznosítsák, de ahhoz, hogy az átlagosan 7,5 méter, de legmagasabb pontján 19 méter magas szállodát meg lehessen építeni, Tata szabályozási tervét is módosítani kellene. A város kormánypárti polgármestere hajlana erre, mert, mint korábban a hvg.hu-nak kifejtette, Tatának nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, ami ha megépül, „óriási előrelépés lesz abban, hogy növekedjen Tata turisztikai vonzereje”. Szerinte izgalmas, hogy a beruházó egy nem kiemelt turisztikai térségben lévő várost nézett ki magának. A gond csak az, hogy az Öreg-tó, amely télen az északi tundrákról érkező vadludaknak nyújt szálláshelyet, 1977 óta természetvédelmi terület. 1989-ben a ramsari egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé, majd 2004-ben az Európai Unió ökológiai hálózatába tartozó Natura 2000-es, különleges madárvédelmi területté vált. A közvetlen szomszédságában tervezett építkezés tehát a vadludak szállását veszélyeztetheti.

A civilek időközben Miénk a Grund néven egyesületet alapítottak, ennek az elnöke szintén Szalay Ildikó. Szerinte erre azért volt szükség, hogy közérdekű adatokat tudjanak kikérni, ha kell, jogi lépéseket tegyenek, illetve támogatást gyűjtsenek a különféle megmozdulásokhoz. Most azonban mást nem tehetnek, mint hogy várják a bíróság döntését. ¬ Balla Györgyi