Tartósan napi harminc fölé emelkedett a koronavírus áldozatainak száma, vagyis minden tizedik magyarországi haláleset a járványra vezethető vissza október második felében. Az orvosok szigorú intézkedéseket várnak, de kétséges, hogy a kormány meghallja a szavukat.
Orbán megkapja az influenza elleni oltást. A kórház fantomja
Facebook
Politikaiérzéstelenítés
Gődény György. Virtusjárvány
Facebook
Miközben egymás után dőlnek meg a globális fertőzöttségi rekordok, az interneten vírus módjára terjednek azok az oldalak, amelyek a járványt bagatellizálják, miközben csodaszereket árulnak. Most viszont a maszkellenes szabadcsapatok motivációja kapcsán felmerült egy új gyanú: a politikai haszonszerzés.
A járványszkeptikusok legkarizmatikusabb alakja Gődény György. A gyógyszerész üzemelteti a legnépszerűbb relativizáló Facebook-oldalt, ami csaknem 70 ezer követővel üzeni nevében: „Normális élethez ragaszkodunk!” A Gődény által reklámozott táplálék és étrend-kiegészítő termékcsaládnak, a Nutriversumnak ennél is több feliratkozója van a YouTube-on. A férfi igazi szerencselovag, volt SZDSZ-es kampánykoordinátor, amerikaifocista, testépítő, nemrég egy régi mikvét, rituális izraelita fürdőt vásárolt, és megtalált zsidó gyökereiről nyilatkozott. Több magyar filmben és sorozatban is feltűnt, ám kétes ismertségre a Közös Nevező 2018 nevű párt vezetőjeként tett szert. Bár a szervezet országos listát állított, mindössze négyezer szavazatot szerzett a legutóbbi választásokon. Nem csoda, a Partizán interjújából kiderült, hogy a saját képviselőjelöltjeit sem ismeri, kampányrendezvényt nem tartottak, programjuk nem volt. A Közös Nevező egyike volt azoknak a pártoknak, amelyeket Seres Máriával hozott összefüggésbe az Átlátszó. Azt már lapunk derítette ki, hogy a Média Alternatíva Hálózat (leánykori nevén: Seres Mária Szövetségesei) Gődény oldalának adatkezelője volt, míg a doktorgodeny.hu domain használójaként egy másik szervezeten keresztül Seres Máriát tüntették fel.
Azt a Fideszben sem tagadják, hogy szoros 2022-es választásokra számítanak. Ilyenkor szokott a fantompártok hadserege épp kapóra jönni, így a Seres Mária köré szerveződő társulat is. Ezt a narratívát látszik erősíteni, hogy Gődény nemrég elindított egy oltásellenes népszavazási kezdeményezést is, ami lapzártánkkor már jóval 30 ezer feletti aláírásnál járt. Nem elrugaszkodott feltételezés, hogy a pártjához gyűjti vele a támogatókat. Ha ugyanis nemcsak kipipáljuk, de el is olvassuk az adatvédelmi tájékoztatót, abból kiderül, hogy valójában a Közös Nevező szervezet gyűjti az aláírásokat. Számtalan adatot elkérnek, köztük a telefonszámot és az e-mail-címet is. A tájékoztatóban be is vallják: az adatkezelés célja, hogy a szervezet így tartsa a kapcsolatot, és beszámoljon „a tevékenységekről és rendezvényekről”, illetve felhívásokat küldjön „a szervezet kampányaihoz való csatlakozásra”. Az adatok megkönnyíthetik a 2022-es ajánlási ívekre való aláírásgyűjtést. Feltételezések szerint a kormánysajtó azért is tartózkodhat a támadásuktól, mert noha az (ál)orvosok és rajongótáboruk a kormány óvintézkedéseit bírálják, egyéb preferenciáikban nyitottak lehetnek a Fidesz politikai összeesküvés-elméleteire, és szavazataikat is inkább a kormánypártra vagy a jobbszélre adják. Gődény sepregetőként akár azt is biztosíthatja, hogy ha a járványintézkedések gyűlölői tartósan elfordulnak a Fidesztől, akkor se tévedjenek a valódi ellenzékiek táborába.
Vajon a rendőrség türelme is a politikai érdekkel magyarázható? Tavasszal még magányos civileket is bevittek úgymond rémhírterjesztésért. Bencze Mátyás, a Társadalomtudományi Kutatóintézet Jogtudományi Intézetének munkatársa azonban lát más magyarázatot. Csak a különleges jogrend idején volt érvényes ennek a bűncselekménynek a minősített esete, vagyis amikor valaki „nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt” állít, „amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza”. Ugyan adná magát a rémhírterjesztés bűncselekményének alapesete, csakhogy ehhez a „közveszély színhelyén” kell azt elkövetni. A jogtudós szerint bírói mérlegelés kérdése, mi minősül a jelen helyzetben közveszély helyszínének. Az egész országot biztosan nem lehet annak tekinteni, településre lebontott adatokat viszont nem közölnek az átlagpolgárral. További kérdés, hogy a Facebookon terjesztett vélemények a közveszély helyszínén érnek-e célba. Be kell bizonyítani azt is, hogy a posztot a gyanúsított maga tette fel, nem pedig másvalaki, visszaélve a belépési adataival. Miután az elkövető azzal is érvelhet, hogy a tudomány álláspontja is több vonatkozásban változott az elmúlt hónapokban, indokolt lehet a rendőrség jelenlegi óvatos hozzáállása. Ha eljárást indítanának a járványellenesekkel szemben, majd azt meg kellene szüntetni, esetleg a bíróság felmentené a vádlottakat, az presztízsvesztés lenne a rendőrségnek és további bátorítás a zavarosban halászóknak. Ahogy a Facebook esetében is történt: hiába kapcsolta le Gődény rajongói oldalát, az pillanatokon belül újjáépült, és nagyobb, mint valaha.