Magyarország nagyon rosszul járna azzal, ha nem részesülne az Orbán Viktor vétójával blokkolt európai uniós helyreállítási alapból, az ugyanis nem hitelfelvételt jelentene, hanem támogatást – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2016-ig a Századvég Gazdaságkutató vezető munkatársa volt. A szakember szerint a kormány hamarosan rákényszerülhet az áfa csökkentésére is.
¬ Mennyire vészesen növekszik a magyar államadósság a válságban, különösen annak fényében, hogy Gulyás Gergely miniszter azt mondta, az Európai Unió nélkül is könnyedén fel tudunk venni hitelt?
Rögtön azzal kell kezdenem, hogy ez egy hatalmas csúsztatás. Az Új Nemzedék helyreállítási alapot éppen azért találták ki, hogy az Európai Unió közös kötvénykibocsátásával ne növeljék az egyes államok adósságát. Annak egy része ugyanis nem hitelként jelenne meg, hanem vissza nem térítendő uniós támogatásként, míg ha a magyar állam közvetlenül bocsát ki kötvényt, az hitelfelvételnek számít, tehát rontja az ország eladósodottságát. A helyreállítási alapból csak egy opció a hitelfelvétel, amelyre a magyar kormány eddig azt mondta, hogy nem kíván élni vele. Ha csak magát a mutatót nézzük, a járvánnyal tíz év munkája ment a levesbe: utoljára 2011-ben volt a GDP 80 százaléka körül az államadósság. Igaz, javít ennek a megítélésén, hogy ez nem egy ész nélküli költekezés következménye, hanem azé, hogy a karantén miatt visszaestek az állami bevételek, finanszírozni kell a támogatásokat, és gyakorlatilag összeomlott a GDP. Öröm az ürömben, hogy a Magyar Nemzeti Bank is hozzájárul a pénz előteremtéséhez, már mintegy 700 milliárd forintnyi magyar államkötvényt vett meg a jegybank a válságban, így az eladósodottság nem rontja Magyarország megítélését, a külföldiek befektetési hajlandóságát.
¬ De ennyi pénz megjelenésével elinflálódik a keresetünk, és valakinek egyszer az adósságot is vissza kell fizetnie, jellemzően a választások utánra halasztva a törlesztést, nem?
De igen. Azzal, hogy az MNB az állampapír-vásárlással pénzt pumpál a gazdaságba, fogyasztást és beruházásokat gerjeszt, és így magasabb lesz az infláció. És az is hazugság lenne, ha azt mondanánk, hogy nem nő az állam havi törlesztési kötelezettsége. Emelkedik az adósságteher, de most viszonylag olcsó a hitel, és a fizetési képességet sem veszélyezteti. Legutóbb a magyar állam 10 évre félszázalékos kamat mellett vett fel hitelt, míg a korábbi kölcsönök 4–5 százalékos kamaton ketyegnek. A kétezres évtizedben a GDP 5–7 százaléka ment el adósságszolgálatra, most ez az arány 2 százalék körül van. Az is biztos azonban, hogy jönnek a választások, és a kormány nem fog rohanni, hogy leépítse az adósságot. A vírus visszaszorulása után szigorítani kellene, visszafogni a költekezést, adót emelni. Ehhez képest a kormányfő még pár napja is úgy fogalmazott, hogy elkötelezett híve a jövő évi adócsökkentésnek. Most nyilván jól el lehet adni, miért nem csökken a költségvetés hiánya, így biztosan lazább lesz a költségvetési fegyelem.
¬ Milyen lenne a válság okozta terhek ideális elosztása? A kis- és középvállalkozások iparűzési adójának egy évre szóló elengedése jó irány?
Ez nem a legjobb irány. Az iparűzési adó forgalmi típusú teher, tehát ha visszaesik a bevétel, eleve kevesebbet kell fizetni belőle. Nagyon csodálkozom, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara miért ebbe az irányba ment el. Az átmeneti áfacsökkentés például, amit a németek is bevezettek, sokkal helyesebb döntés. Az áfa fogyasztási adó, tehát a mérséklésének az a járulékos haszna, hogy további vásárlásra ösztönöz. Miután azonban az Orbán-kormány eddig is elsősorban a munkaerőpiacot támogatta az adópolitikájával, valószínűleg az élőmunkát terhelő adók további csökkentésében gondolkozik. Ahhoz azonban, hogy 2021-ben valóban érezhető legyen az adóvágás, a kormánynak fel kell adnia eddigi álláspontját, és kénytelen lesz a fogyasztási jellegű közterheken is könnyíteni.
