Plasztikleves

A műholdas mérések 1979-es kezdete óta idén először nem kezdődött el október végéig a Jeges-tenger szibériai részének befagyása. A Laptyev-tenger szezonális fagyásának a késése mögött az idei elhúzódó észak-oroszországi meleghullám és az Atlanti-óceán melegedő vizeinek a beáramlása állhat. A környező tengerek vize több mint 5 Celsius-fokkal magasabb az átlagnál, ami annak is a következménye, hogy a tavalyi tél tengeri jege a szokásosnál hamarabb olvadt el. Klímakutatók szerint egyre jobban közeledik a jégmentes nyár az Északi-sarkon, ami 2030 és 2050 között következhet be.

Az Arktisz időjárása és környezete a következő években még gyorsabban változhat, mivel a téli jégtakaró folyamatos fogyása is ösztönzi a felmelegedést. A kevesebb jég kisebb fehér felületet jelent, amely kevesebb napsugarat, ezáltal pedig kevesebb hőt ver vissza. Egyúttal a Laptyev-tenger olyan jéggyár, ahonnan a befagyott táblák nyugat felé áramlanak, majd tavaszra kiolvadnak a norvégiai Spitzbergák és a Grönland közötti Fram-szoroshoz érve. Amennyiben a Laptyev-tengeren későn és vékonyan képződik jég, az hamarabb olvad el az útja során, ezáltal kevesebb tápanyag jut az északi-sarki planktonoknak, amelyek így kevesebb szén-dioxidot kötnek le a légkörből.

Az Északi-sarknak a globális átlaghoz képest kétszeres felmelegedése lehet az oka annak is, hogy egy nemzetközi kutatócsoport nemrég elsőként észlelte: a Laptyev-tenger kontinentális talapzatából áramlik az eddig jórészt fagyott metán. A gáz nyolcvanszor kártékonyabb üvegházhatású, mint a szén-dioxid. Bár egyelőre nem tudni, hogy a tengervíz mennyi metánt képes elnyelni, és mennyi kerül a légkörbe, a mérések azt mutatják, hogy elkezdődött a Jeges-tenger alóli metánfelszabadulás, ami tovább gyorsíthatja a felmelegedést.