Pénztvagyfékeket

November végéig a magyarok négyötöde értesült a miniszterelnök uniós vétófenyegetéséről, ám a társadalom nagyon megosztott a konfliktus kiindulópontját illetően. A HVG számára 1000 fős reprezentatív mintán készített telefonos Medián-felmérés szerint minden második ember azt a kormányzati narratívát osztja, mely szerint az EU a migráció korlátozása miatt „bünteti” Magyarországot, és csak 39 százalék tudja úgy, hogy Brüsszel a jogállami normák betartását kéri számon a kormányon. A „migránsozás” még az ellenzéki szavazók 17 százaléka számára is jól hangzó érv (az MSZP-sek körében ez az arány 38 százalék, a jobbikosok körében 30 százalék).

Amikor az emberek belegondolnak abba, hogy a vétó nyomán esetleg hatalmas összegtől esik el az ország, még megosztottabb a közvélemény, és szűk kisebbségben maradnak azok, akik helyeslik Orbán Viktor álláspontját. Figyelemre méltó, hogy ennél a kérdésnél a kormánypárti szavazók kétszer nagyobb arányban tértek ki a válaszadás elől, mint az ellenzékiek, másfelől a „bizonytalanok” álláspontja az ellenzékiekéhez áll közelebb. A brüsszeli „csata” kimenetelét tekintve a közönség szerény többsége derűlátó, és ez elsősorban a kormánypárti szavazók „kincstári optimizmusából” adódik: 57 százalékuk szerint még ebben az évben létrejöhet a megállapodás. De akármilyen megosztott is a közvélemény a vétó ügyében, az ország EU-tagságát változatlanul négyötödösnél is nagyobb többség, 85 százalék támogatja.

Túry Gergely

Rekordot döntött december 1-jén Orbán Viktor: az ország történetében ő ülhetett a leghosszabb ideig a miniszterelnöki székben. Hasonló világcsúcs, hogy öt éve ragaszkodik saját Soros-tervéhez, amelynek értelmében a magyar születésű amerikai milliárdos minden Brüsszel és migráció elleni harcának közös eredője. A ragaszkodás pedig azzal jár, hogy egyre durvább megfogalmazásban meséli újra a soha sem bizonyított vádakat. A mostani fordulóban Orbán Viktor már terroristához hasonlította, és bűnözőnek nevezte Soros Györgyöt, aki „embermilliók tönkretételével, egész nemzetgazdaságok megzsarolásával szerezte” a pénzét. Bár a rágalmazó írás nemzetközi terjesztését a Project Syndicate – alacsony színvonala miatt – visszautasította, Orbán szövege így is utat és követőket talált.

Azóta a „bűnöző Soros” vezérszólamot variálják az udvari média propagandistái. Feltehetően ennek, a Századvégnél kifőzött stratégiának volt része Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatójának, miniszteri biztosnak az Origón megjelent publicisztikája, mely alaposan túlteljesített gyűlöletből: Soros Györgyöt a liberális Führernek titulálta, Euró­pát az ő gázkamrájának nevezte, ahol „a magyarok és a lengyelek az új zsidók”.

Mivel Demeter, funkciójából fakadóan, a Kásler Miklós által vezetett humánminisztériumhoz tartozik, az érvényben lévő nyilatkozati rend szerint engedélyeztetnie kellett a cikket a tárcavezetőnél. Kérdésünkre a minisztérium nem árulta el, hogy holokausztrelativizáló cikkének közlésekor Demeter megkerülte-e a hivatalos utat, vagy az Emmi és a Rogán Antal-féle Miniszteri Kabinetiroda is rábólintott. Az viszont biztos, hogy a PIM főigazgatója ismeri a kötelességét, hiszen az ATV stúdiójába a hét elején azért nem ment el, mert Kásler megtiltotta.

Demeter kijelentései bizonyos fokon a kormány számára is kínossá váltak. Valószínűleg nem az ellenzéki pártok, Bajnai Gordon, valamint a nyílt levélben tiltakozó több ezer értelmiségi zavarja Orbán körét, hiszen eleve az ő bosszantásuk volt a cél. Ám Demeter szavai olyanoknak az ingerküszöbét is elérték, akiket szeretne megnyerni magának a kormány. Tiltakozott az Egyesült Államok és Izrael nagykövetsége, a Mazsihisz mellett az Orbán-kabinettel egyébként barátságos, Köves Slomó vezette EMIH is elítélte Demeter szavait, és úgy tudjuk, hogy a holokauszt emlékét őrző IHRA éves közgyűlésén is azonnal téma lett a cikk fő állítása. A PIM igazgatója kénytelen volt „visszavonni” a publicisztikáját, és törölte teljes Facebook-oldalát, amelyen korábban megosztotta az írást.

A propagandasajtó viszonyaira jellemző, hogy az Origo „nyom nélkül” tüntette el a cikket, vagyis jelzést sem tett arra, hogy korábban volt egy vitatott szöveg a felületén. Demeter pedig, bár magyarázkodott, közleményében nem kért bocsánatot, sőt inkább az volt belőle kiolvasható, hogy fenntartja állításait. Az ügyben a kormány részéről megszólaló Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sem határolódott el, helyette relativizálta a példátlan gyűlöletbeszédet. Más fideszesek is azzal érveltek, hogy a másik oldal is „lenácizza” őket. Varga Mihály miniszterelnök-helyettes szerint pedig azzal, hogy Demeter visszavonta az írását és – szerinte – bocsánatot kért, a dolog el van intézve, a helyén maradhat. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai azonban elhatárolódtak főnöküktől, ami igen nagy bátorságra vall, az I. kerület pedig szerződést bontott a PIM-mel, és nem támogatja tovább a kerületben lévő tagintézményét.

Bár Demetert még elsodorhatják a hullámok, nagyon nem kell aggódnia. Orbán ritkán engedi el az övéi kezét. Addig is azt találgatják a kulturális élet szereplői: az erdélyi magyar politikában, majd Habony Árpád mellett a Századvégben iskolázódott író hogy mérhette el ennyire szavainak súlyát? Úgy tűnik, szüksége volt jó pontokra, azért próbált mindenkinél nagyobbat mondani. A két évvel ezelőtt a semmiből előtűnt Demeter előbb a kultúrharc eredményeként megbuktatott Prőhle Gergely utóda lett a PIM élén, majd az Országos Széchényi Könyvtárért, később a kön­­nyűzene megújításért felelős miniszteri biztossá is kinevezték. Ám kevés valósult meg terveiből. Hiába kapott 17 milliárd forintot három évre, a többek által visszautasított Térey-ösztöndíjon kívül nem sok látszik abból, hogy ígéretéhez híven „irodalmi erőközponttá” tette volna a PIM-et. Tavaly év végén kikerült a kulturális törvény módosítási javaslatából a nyolc zenei, képzőművészeti és irodalmi szervezetet magába foglaló és természetesen általa vezetett Magyar Nemzeti Kultúrközpont terve. Ahhoz volt ereje, hogy saját jelöltjét nyomja be az OSZK főigazgatói székébe, de a nemzeti könyvtár költözését, az új épület kijelölését nem sikerült elérnie. Sőt hiába felel a könnyűzenéért is, a kormány lesöpörte az asztalról a pandémia által sújtott iparág megmentésére kidolgozott terveit, helyettük a Magyar Turisztikai Ügynökségre bízta a feladatot, mely a raktárkoncertek ötletével rukkolt elő. Az Előretolt Helyőrséget pedig kihagyták a Libri kisebbségi tulajdonának megszerzéséből. Demeter csillaga, amilyen gyorsan feltűnt, olyan gyorsan halványulni is látszik. Nagy igyekezetében valószínűleg csak tovább rontott a helyzetén. ¬ HAMVAY PÉTER