Afiókmélye

Túry Gergely

Az Alkotmánybíróság honlapja szerint 27 olyan, 2018-ban vagy korábban érkezett alkotmányjogi panasz van, amelyről még nem döntötték el, hogy befogadják-e, vagyis hogy az AB-törvény követelményei alapján érdemi tárgyalásra alkalmasnak találják-e. Ezek közül a legrégebbi 2015 elején érkezett: egy futballszurkoló a Fradi-kártya megvásárlásakor kötelező vénaszkennelés miatt érezte sértve az alkotmányos jogait. Az AB teljes ülése négyszer foglalkozott ezzel, utoljára 2017 februárjában, de még mindig nem dőlt el, tárgyalja-e érdemben, vagy visszautasítja.

A 21 befogadott, de még döntésre váró panasz közül a legpatinásabb az Átlátszóé: hét éve, 2013 nyarán érkezett, 2016 tavaszán befogadták és négyszer tárgyaltak róla, legutóbb 2018 áprilisában. Döntés még mindig nincs. Az oknyomozó portál egy bank ellen vesztett pert közérdekű adatok kiadásával kapcsolatban, emiatt nyújtott be panaszt az AB-hoz, de hét év után már bizonyára nem túl érdekesek azok az adatok.

A HVG már korábban is próbálta megtudni, hogyan áll össze az AB teljes ülésének és tanácsainak a napirendje. A honlapról ugyanis csak annyi látható: hetek telnek el úgy, hogy egyetlen érdemi határozatot sem hoznak. Magyarázat nincs, min múlik, hogy mivel mikor foglalkoznak, és miért telnek el évek, mire egy korábban tárgyalt, de döntésig nem jutott ügyet újra elővesznek. A testület elzárkózott attól, hogy interjú vagy írásbeli kérdésekre adott válasz formájában magyarázatot adjon a kívülálló számára érthetetlen eljárásra.

Van egy olyan példa is az elhúzódó ügyintézésre, amelynek a HVG a szereplője. Ékes Ilona egykori Fidesz-képviselő katolikusként sértve érezte magát a hetilap 2014. év végi címlapja miatt, amely „Nagy Harácsony” szlogennel A pásztorok imádása című, XVII. századi festményt úgy alakította át, hogy az eredeti szereplők arca helyére politikusoké került, a gyermek Jézus helyén pedig egy halom aranypénz volt. A politikusnő pert indított, de minden szinten veszített, mert a címlap a bíróságok szerint sem a vallást gúnyolta, hanem a harácsoló közszereplőket állította ­célkeresztbe. Ékes ezek után fordult az AB-hoz 2017 elején (addigra értek véget a bírósági ügyek), fenntartva, hogy a címlap gyűlölet keltésére alkalmas módon használt keresztény jelképeket, ami sérti az ő emberi méltóságát és vallásszabadsághoz való jogát. Az AB egyik tanácsa 2017 májusában befogadta a panaszt, majd három évig nem foglalkozott vele. 2020 májusában a plenáris ülés és egy tanács tárgyalta, majd novemberben újra a teljes ülés. December 1-jéig nem született döntés. A jogbiztonság szempontjából, amely szintén alkotmányos érték, furcsa, hogy hat évvel az adott lapszám megjelenése és több pernyerés után még mindig kiderülhet: hiba volt közölni a gúnyos képet. Nehéz elképzelni, miért nem sikerül hosszú idő alatt sem többségi álláspontra jutni arról, hogy alkotmánysértő-e egy bírósági ítélet, vagy más esetekben egy-egy jogszabály. Magyarázatot csak az AB tudna adni.