Szulejmáni likvidálása
Donald Trump amerikai elnök parancsára egy pilóta nélküli repülőről kilőtt rakétával megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erőnek a parancsnokát. Washingtoni indoklás szerint Irán – Ali Khamenei legfőbb vallási vezető után – második legnagyobb hatalmú vezetője sok ember haláláért volt felelős. Teherán az ő irányításával építette ki az Iránnal szövetséges milíciák hálózatát Libanontól Jemenig. A hazájában hősként tisztelt tábornoktól milliók búcsúztak a temetési szertartáson. Visszafogott bosszúként Irán két, amerikai katonáknak is otthont adó iraki támaszpontot támadott meg rakétákkal. Aztán, újabb amerikai megtorlástól tartva, az irániak Teherán mellett tévedésből lelőttek egy ukrán utasszállító gépet, a fedélzeten lévő 176 ember életét vesztette. A februári parlamenti választáson jelentős győzelmet arattak a keményvonalasok, ehhez azonban a mérsékelt jelöltek kizárása is kellett. A tavasszal sáskajárás, az egész évben pedig a koronavírus-járvány által rendkívüli módon sújtott Iránban több rejtélyes tűzeset és robbanás történt, novemberben pedig ismeretlen fegyveresek Teherán mellett lelőtték az ország vezető atomtudósát, aki a titkos nukleáris programot irányította. Teherán Izraelt gyanítja a merénylet mögött, és megtorlást helyezett kilátásba. Washingtonnak nem sikerült újra élesítenie az Irán elleni nemzetközi szankciókat az európai hatalmak ellenállása miatt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ugyanakkor megállapította, hogy Irán – a megengedettnél tisztább és több urán dúsításával – megsértette a 2015-ös atomalkut, amelyből az USA 2018-ban lépett ki.
