Költekezési hajrá

Jócskán rálicitált saját korábbi, immár hagyományos év végi pénzszórásaira a kormány: karácsony előtt több mint 860 milliárd forintot osztott ki gazdaságvédelmi és egyéb célokra, azzal az érveléssel, hogy „a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre”. Ez az összeg alulról súrolja a 2020. évben várható hazai össztermék 2 százalékát. Az egyik csomagból például települési önkormányzatok, egyházak, egyetemek jutnak többlettámogatáshoz, de tízmilliárdokkal emelték meg a sportcélú juttatások idei keretét is; ezen belül sportlétesítmények támogatására 43 milliárd forinttal – külön a Groupama Aréna korszerűsítésére 3 milliárddal –, utánpótlás-nevelésre pedig 33 milliárddal jut több. A határon túli magyar közösségek támogatására a Bethlen Gábor Alap 65 milliárd forintot meghaladó keretet kapott. Egy másik, közel 420 milliárdos csomagból csaknem 244 milliárdot az állami tulajdonú vállalatok fejlesztésére, tőkeemelésére lehet fordítani, illetve a tihanyi apátság részesül 94,5 milliárd forint pénzbeli juttatásban. Az egészségügy csupán 44 milliárd forint pótlólagos támogatáshoz jut, ez valamelyest kevesebb a kórházak november végi adósságánál. A karácsony előtt eldöntött extra kiadások többsége az államháztartás 2020. évi hiányát növeli, másik része átcsoportosítás, amely szinte az összes tárcát érinti. A bőkezűség annak fényében meglepő, hogy a deficit már november végén meghaladta a várható GDP 7 százalékát – mégpedig úgy, hogy a költségvetés 3,8 százalékkal, azaz 724 milliárd forinttal több bevételt könyvelt el, mint 2019 hasonló időszakában. Ezzel a költekezéssel az államháztartás hiánya a GDP 9 százaléka körül alakulhat, az államadósság – ugyancsak a bruttó hazai termékhez mért – aránya pedig 66,4-ről egy év alatt 80 százalékra emelkedhet. Nagyjából ezen a szinten állt 2010-ben is, amikor az Orbán-kormány hatalomra jutott, és harcot hirdetett az eladósodás ellen. Az Államadósság-ke­zelő Központ új finanszírozási tervéből kiviláglik, hogy 2021-ben a pénzügyi tárca a GDP 6,8 százalékára tehető, összességében 3300 milliárd forintos hiánnyal kalkulál. Ehhez kevesebb mint 2 ezermilliárd forint értékben kell új kötvényeket kibocsátani, a többire az idén felvett devizahitelek, tartalékok nyújtanak fedezetet.

Előzőleg több, gazdaságvédelminek nevezett intézkedést is meghirdetett Orbán Viktor miniszterelnök. Például 2021. július 1-jéig meghosszabbítja a kormány a családok és a vállalkozások hiteltörlesztési moratóriumát, a gyerekes családokat pedig hatmillió forintig kedvezményes, maximum 3 százalékos kamatozású lakásfelújítási hitellel segítik. A bezárásra ítélt vállalkozások bérköltségének egy részét decemberben és januárban is átvállalja az állam, a kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók iparűzési adója pedig január 1-jétől a felére, 1 százalékra csökken. A kormányzat becslése szerint az önkormányzatok ezzel 150 milliárd forintot buknak.