Felesebarátiszeretet

Hiába bukta el perek sokaságát a magyar állam, a recept bevált: létesíts mondvacsinált okokból állami monopóliumot bármiből, és így annak játszhatod át a vagyont, akinek csak akarod. Dohányipar, szerencsejáték, utalvány- és tankönyvpiac, hulladékgazdálkodás. Ezzel a módszerrel a kormány több ezer kisvállalkozót semmizett ki, hogy immár Fideszhez hű emberek üzemeltethessék a nemzeti trafikokat. Orbánék több ezer nyerőgép tulajdonosát iktatták ki a piacról, miközben a kaszinókat saját embereik nyerőgépévé tették. Népszerű tankönyvkiadók piaca zsugorodott össze egy-két éven belül, miután a kormány úgy döntött, hogy csak az állam tud előállítani olyan könyveket, amelyek ideológiai szempontból is megfelelnek. Az utalványpiacon nem hirdettek koncessziót, de a legjobban pörgő étkezési utalványok forgalmazását gyakorlatilag állami monopóliummá tették, miközben az addig tevékenykedő forgalmazókat kinyírták. Alig volt ezek között olyan eset, amelyben a bíróság néhány év múlva ne a kisemmizett tulajdonosoknak adott volna igazat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették a tankönyvkiadók jogait, mivel a piac átalakítása tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, és a változtatások gyakorlatilag kiiktatták a szabad versenyt. Ugyancsak a strasbourgi testület ítélte úgy egy perre ment egykori trafikos esetében, hogy sérült a vállalkozó magántulajdonhoz való joga, amikor az állam átalakította a dohánykereskedelmet. A verdikt szerint a magyar hatóságok eljárása nélkülözte az elemi átláthatóságot és a jogorvoslati lehetőséget. A Világbank befektetésvédelmi választottbírósága az összes utalványos cégnek igazat adott abban, hogy a magyar kormány 2011-ben elhatározott „reformjainak” valójában az volt a céljuk, hogy az állam visszafogja az üzletük jövedelmezőségét, és ezzel kiszorítsa őket a magyar piacról. Ám ezek mind egyedi, elszigetelt esetek voltak, a bíróságok természetesen nem rendszerszinten értékelték a magyar jogállamiság működését, de még csak nem is valamennyi sértett fél ügyében döntöttek, hanem csakis azokéban, akik élni próbáltak a jog eszközével.

Utóbb azonban bírói ítélet nélkül is lelepleződött a kormány valós szándéka azzal, hogy a kiebrudalt vállalkozók helyére csakis kormányhű erők kerülhettek a kipécézett ágazatokban. A nyerőautomaták üzemeltetői a magyar és végső soron a nemzetközi jogorvoslati fórumokon is elvesztették pereiket. Ám Andy Vajna halála után a budapesti kaszinók is éppoly rejtélyes módon vándoroltak át a kormányfő két bizalmasához, Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz és Garancsi Istvánhoz, ahogyan Simicska kegyvesztetté válása után a Közgép is új gazdát kapott. Ez önmagában felér annak beismerésével, hogy a koncessziók odaítélése nem tisztes versenyben történik.

Különösen pikáns, hogy a kormány legújabb koncessziós ötlete eleve egy uniós elmarasztaláson alapul: az Európai Unió bírósága jogszerűtlennek ítélte, ahogyan Orbánék kvázi államosították a mobilos parkolásidíj-fizetést. A döntés szerint ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar állam egyik cége kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Nosza, fogta magát a kormány, és kitalált egy koncessziót az elektronikus jegyértékesítésre, amelyet már bizonyosan egy magáncég fog elnyerni, még ha annak a tulajdonosa akár a kormányfő kebelbarátja is.

A legújabb kisajátítási kísérlet pedig a hulladékgazdálkodásban indult el. A parlament fideszes többsége már meg is szavazta, hogy koncessziót vezessenek be az ágazatban. Ezzel mintegy kétezer vállalkozás kerülne függő helyzetbe a koncesszortól, amely maga dönthetne arról, mely cégeket és milyen ellenérték fejében enged be a hulladékok újrahasznosításának nyereséges üzletébe. Ezúttal még Áder János államfő is felvetette a tulajdonjog sérelmének gyanúját, és az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte, mielőtt aláírná az új törvényt. A környezetvédő imázsát építgető és a hivatalából várhatóan két év múlva távozó köztársasági elnök ezúttal maga koppintott Orbán orrára, amikor úgy fogalmazott, hogy az új jogszabály a tulajdon kártalanítás nélküli elvonásával jár, ami pedig az alaptörvénybe ütközik.

Mészáros Lőrinc és földije, Vida József bankár térhódításának még a jogszabályok sem állhatják útját. A Fővárosi Törvényszék a minap – első fokon – úgy értelmezte a tőkepiaci törvény előírásait, hogy azzal éppen legitimálta a vállalkozópáros és körei befolyásszerzését a tőzsdén jegyzett Takarék Jelzálogbankban. Felmentést adott ugyanis azon kötelezettségek alól, amelyeket eddig általában a Magyar Nemzeti Bank is szigorúan vett: tőzsdei cégben bizonyos értékhatárok felett a közvetett tulajdonszerzést is nyilvánosságra kell hozni, az összehangoltan tevékenykedő háttértulajdonosok pedig 33 százalékos közös részedés felett kötelesek vételi ajánlatot tenni a kisbefektetőknek. A szóban forgó jelzálogbank egyébként ma már a Vida vezényelte Takarékbank, az állami Budapest Bank és a Mészáros-csoport fennhatósága alatt álló MKB Bank egybegyúrásával születő Magyar Bankholding része.

A tőzsdei kisbefektetők érdekeit képviselő TEBÉSZ a jelzálogbank 2019. őszi rendkívüli közgyűlésén fedezte fel, hogy Vida, Mészáros és a mindkettőjük bizalmát élvező, szintén bankár Gál Miklós suttyomban egyenként is 5 százalék feletti, együttesen pedig többségi tulajdonosok lettek. Ezt azonban nem jelentették be, és így nyilvános felvásárlási ajánlatot sem tettek az akkoriban bőven (a nyár közepén még 60-70 forinttal) 600 forint feletti árfolyamon forgó bankrészvényekre. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke szerint emiatt a közgyűlés határozatai sem érvényesek, mert a Mészárosék érdekeltségében álló cégek mint részvényesek nem gyakorolhatták volna a tulajdonosi jogaikat.

A bíróság ezzel szemben elfogadta a jelzálogbank jogászainak magyarázatát azzal kapcsolatban, hogy miért nem volt a háttértulajdonosoknak sem bejelentési, sem felvásárlási kötelezettségük. Az indoklás szerint a tőkepiaci törvény előírásai csak arra érvényesek, aki a tőzsdei cégnek „részvényese vagy a szavazati jog birtokosa”, vagyis legfeljebb a közvetlen tulajdonost, azaz az MTB Bankot lehetett volna felelősségre vonni, de ezt a TEBÉSZ sem kezdeményezte.

Más esetekben az MNB szigorúan büntette a közvetett befolyásszerzés eltitkolását egy tőzsdei vállalatban. A tavalyi év végén azonban felgyorsultak az események. Miután a jelzálogbankban főtulajdonos MTB Banknak már a leendő nemzeti óriásbank előkészítésén munkálkodó holding lett a tulajdonosa, az MTB felvásárlási ajánlatot tett a részvényekre, méghozzá 599,5 forintos áron. A kisbefektetők akár több százezer forintot is buknak ahhoz képest, mint ha 2019 őszén vásárolták volna ki őket, ráadásul a kurzus a bejelentés óta is esik. ¬ Gyenis Ágnes