A felszínen arról vitatkoztak a magyar politikusok, hogy a washingtoni események a 2006-os tévészékház felgyújtására hasonlítanak vagy a túlóratörvény elfogadását követő Kossuth téri lökdösődésre, pedig jobban érdekelte őket Donald Trump kiűzetése a közösségi médiából. Jogos volt-e a lépés?
„Mindegy számomra, hogy valaki jobb- vagy baloldali, minden esetben elfogadhatatlan, ha egy megválasztott politikus szólásszabadságát korlátozzák” – mondja a HVG-nek Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Szerinte a kormánypárt kizárólag ebből a szempontból nézi a dolgot és ellenzi az önkényes tiltást. A Twitter vagy a Facebook mindössze egy platform, amelyet az emberek véleményei töltenek meg, mondja. Bárkinek joga van egy hordóra felállni az utcasarkon, és elmondani a véleményét, ennek pedig a közösségi médiában is így kell érvényesülnie. Hogy a techóriások esetében magánvállalkozásról beszélünk, az ezt nem írja felül. A képviselő külön kiemeli, hogy a nemzetközi szolgáltatók a jogorvoslat lehetősége nélkül büntetnek.
Volt már, hogy Hollik maga is egy tartalom törlését kérte a Facebooktól. Úgy vélte, hogy egy magyar szélsőbalos, antifa csoport erőszakra buzdít a fennálló rendszer ellen, ami bűncselekmény, és azt mérlegelés nélkül kellene a cégnek eltávolítania. Nem tette meg. Hollik azonban úgy látja, Hadházy Ákosnak a kormánypártot felháborító, véleményük szerint kegyeletsértő bejegyzése, ami egy ravatalozón belüli állapotot tűnt bemutatni, belefér a szólás szabadságába, és mint ilyen, védi ellenzéki képviselőtársa jogát, hogy azt közzétegye. A vitát ő politikai keretek közt akarja megvívni.
Hadházy Ákos mosolyog a szavakon. „Én az igazságot mutattam meg, miközben ők sok pénzen hazugságokat terjesztenek – reagál a pártonkívüli politikus –, különben pedig ha az én igazságomat törölni kellene, akkor az ő tartalmaikat is.” Hadházy szerint az ellenzék legnagyobb önbecsapása, hogy a közösségi média kompenzálja a sajtó hiányát. Pedig a kormány megtalálta a számítását a közösségi médiában. A céljuk nem mások törlése, hanem hogy az ő hazugságaik többeket érjenek el. Mivel profitorientált cégekről van szó, azok nyitottak az ebből származó anyagi előnyre, magyarázza Hadházy. A Fidesz számára azt is lehetővé teszi az algoritmus, hogy ellenzéki szavazó ne lássa, milyen eszközökkel építi bázisát a kormány.
Még csak ízlelgetjük a fogalmat, hogy digitális szuverenitás – mondja Hollik. Szerinte egyelőre nincs más eszköz a cégek önkényességével szemben, mint a nyilvánosság. Jelenleg a techóriások nem szólnak bele a magyar politikai küzdelembe, de hogy ezt hogyan lehetne törvényileg garantálni, az a jövő zenéje. Precedenst szerinte már teremtettek a beavatkozásra: törölték Lázár János bécsi videóját.
Nem ellenzi a szabályozást Hadházy sem, ha az transzparens és tisztességes. De a magyar államtól nem vár ilyet. Trump egy olyan választás ellen hergelt, amelynek szabálytalanságait az általa jelölt bírók előtt sem tudta bizonyítani, tiltása így jogszerű lehet. Közben Orbán, folytatja a képviselő, úgy panaszkodik a cenzúrára, hogy ő viszont csalással nyert, az ellenzéket pedig fizikálisan távol tartják a közmédiától.
