Beláthatatlankilátások

MTI / Kovács Tamás

Sebtében kocsit szerveztek a hétvégén egy nyugdíjas pár számára, mert a rokonok azt hallották, az egyik budapesti kórházban hozzá lehet jutni a koronavírus elleni védőoltáshoz. A füles egy ismerőstől jött. Bár az operatív törzs kijelölt 25 helyszínt, ahol az egészségügyi dolgozók beoltása zajlik, ha egy nagyobb intézmény megoldja a fuvar rendőri kíséretét, alkalmazottai számára „házhoz szállítást” kérhet. Mivel pedig a Pfizer–BioNTech-vakcinát a fagyasztóból való kivételét követő öt napon belül fel kell használni, előfordul, hogy maradék keletkezik. Egyes helyeken a személyzeten múlik, kinek hiszi el, hogy az oltásért jelentkező aktív vagy nyugalmazott egészségügyi szakember. Még a Covid-fenyegetettséget sem kell igazolni, a helyszíni regisztráció papíron, kézírással történik.

Miközben az oltópontokon megy az ügyeskedés, a kormány is eltért a saját oltási tervétől. Orbán Viktor maga számolt be arról, hogy megkezdődött a nagy létszámú idősotthonok immunizálása. Észszerű lépés, csakhogy a hivatalos sorrend mást diktálna: előbb az egészségügyi ágazatban kellene mindenkit beoltani, aki kéri, és csak őket követhetnék a szociális ellátásban részesülők és ápolóik. A hivatalos adatok szerint 79 ezer ember kapta meg eddig a Pfizer-készítményt, amiből a hét elején további 47 ezer személynek elegendő adag érkezett. A január 6-án az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott Moderna oltóanyagból lapzártánkig 7200 ampullát kapott Magyarország.

A kormányzati kommunikáció arra épül, hogy már meghaladta az egymilliót az oltásra regisztrálók száma. Mintha a feladat kimerülne abban, hogy adatbázisokat képezzenek, miközben a kormányfőtől az államtitkárokig az EU-ra mutogatnak, ha nem elég gyors a vakcinák beszerzése. A halálozási statisztika viszont azt mutatja, hogy az átgondolatlan járványkezelés annál is több áldozatot követel, mint ahány esetben kimutatható a vírus jelenléte. Szeptembertől december közepéig, a sokéves átlaghoz képest Magyarországon is megugrott a halálesetek száma, amire a Covid-statisztika önmagában nem ad magyarázatot. Az operatív törzs által jelentett haláleseteken túl mintegy négyezerrel nőtt ebben a három és fél hónapban az összhalálozás. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense szerint egyelőre lehetetlen megmondani, hogy ők szintén Covid-fertőzésben haltak-e meg, csak valamiért nem kerültek be a statisztikákba, vagy a haláluknak nincs köze a vírushoz. Bár kézenfekvő azt feltételezni, hogy minden átlagon felüli halálozás oka a koronavírus lehetett, Ferenci óv attól, hogy ezt készpénznek vegyük. A többlethalálozásban mindenesetre benne vannak a járványnak és kezelésének indirekt hatásai is, márpedig ezek nem különíthetők el egymástól. Elképzelhető, hogy betegek nem jutottak időben ellátáshoz, vagy a fertőzéstől félve maguk is halogattak egy-egy vizsgálatot, műtétet. Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy megnőtt a kórházon kívüli hirtelen szívmegállások száma, és ezek nagyobb arányban végződtek halállal, mint a járványt megelőzően. A szakemberek magyarázata szerint a szükséges gondozás elmaradása miatt a szívbetegségek drámaibb formában jelentkeztek, ráadásul az ellátásuk is megnehezedett, például az újraélesztésnél a mentőknek előírt, őket a fertőzéstől védő eljárásrend miatt.

Ferenci szerint egyértelmű, hogy a halálesetek számát Magyarországon is elsősorban a korlátozó intézkedések határozzák meg. „Míg a tavasszal időben vezette be ezeket a kormány – és a drámai következményeket sikerült is elkerülni –, addig ősszel a járvány jóval későbbi szakaszában került sor erre, ezért ugorhatott olyan magasra a halálozás.” Szerinte a többi ok jóval kisebb jelentőségű: az egészségügyi ellátás színvonala nem vagy legfeljebb csak a túlterhelődés miatt lehet oka a magasabb halálozásnak, hiszen Nyugat-Európában sincsenek lényegesen más kezelési módok, gyógyszerek. Valamennyi szerepe annak is lehet, hogy a magyar betegeknek rosszabb általános állapotban kell megküzdeniük a vírussal. A január közepére visszaeső halálozásról Ferenci úgy véli: amíg az intézkedések és azok betartása nem változik, a helyzet tovább javulhat. Véleménye szerint a legfőbb kockázati tényezőt a vírus új, angliai mutációjának hazai megjelenése jelentheti – ha ugyan nincs már most is jelen az országban. ¬ Gergely Márton, Hamvay Péter