A Corvinus és az SZFE alapítványi kézbe adása is elrettentő példaként áll a kiszervezés előtt álló tudományegyetemek előtt, ám úgy tűnik, végzetüket akkor sem kerülhetik el, ha ellenállnak.
A Debreceni Egyetem főépülete. Államvizsga
Túry Gergely
Tokajszőleje
Miközben sokallja az állami egyetemeket a kormány – egyebek mellett erre hivatkozva szervezi ki őket –, most maga készül egy újabbal gyarapítani a számukat. A hírek szerint nemsokára pont kerül a Tokaj Egyetem megalapítására, amely a tervek szerint állami intézményként kezdi meg a működését. A borászati felsőoktatási központ kiépítése annak a „Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére” indított programnak az egyik eleme lenne, amely Wáberer György kormánybiztos felügyelete alatt készül, s a kormány 150 milliárd forintot irányzott elő rá. Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő még a múlt év végén nyilatkozta, hogy „az elképzelés megvalósítása Orbán Viktor miniszterelnök szívügye is”, akivel évek óta egyeztetnek egy ilyen felsőoktatási képzés elindításáról a neves borvidéken.
A Tokaj Egyetem központja Sárospatak lenne; az ott működő, jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetemhez tartozó Comenius Campus bázisán el lehetne indítani az új intézményt. A campus kiválását az Eszterházy Egyetemből össze is lehetne kapcsolni azzal, hogy az egri intézmény a katolikus egyház fennhatósága alá kerül. A sárospatakiak egyébként 1976 és 2000 között már működtek önálló főiskolaként, ám utána a Miskolci Egyetembe tagozódtak, majd 2013-tól az egriekhez kerültek. Jelenleg meglehetősen kicsiny campusnak számítanak, a tanárok száma nem éri el a húszat, s a nappali szakokra járó diákok száma is mindössze száz körül van. Az egri egyetem keretében a kari státuszukat is elvesztették, a Sárospatakon indított szakok az anyaintézmény különböző karainak gondozásába tartoznak. Ezeket vonnák egybe az új intézményben, s Hörcsik nyilatkozata szerint felsőfokú borászati képzés mellett az idegenforgalmi és a hagyományos tanító-óvó képzési területek lesznek az intézmény oktatási alappillérei.
A sárospataki campuson korábban alapvetően pedagógiai képzés folyt. Bár az utóbbi években próbálkoznak más képzésterületre is terjeszkedni, a felvételi adatokat szemlélve ez nem egyszerű: alapszakon például a szőlész-borász képzést, hallgatók hiányában, el sem tudták indítani. Még fájóbb lehetett, hogy ez történt a tanítóképzéssel is, ami pedig a fő profilja volt a campusnak.
Szőlész-borász mérnöki egyetemi alapképzést több egyetem is indított eddig az országban, de csak a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karára vesznek fel évente nappali alapképzésre jelentősebb számú diákot. Az egriek eddig a gyöngyösi székhelyű – egyébként pont egy korábbi szőlészeti és borászati főiskolából kinőtt – Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karon indították ezt a képzést, de az tavaly óta a Szent István Egyetem része Károly Róbert Kar néven, s az idén már nem indít szőlész-borász szakot. Ugyanakkor az egriek nem akarták veszni hagyni a képzést, s az ottani Természettudományi Kar vette át a gyöngyösiektől a szak indítását, amit sárospataki helyszínnel is meghirdetnek. Bár nem lesz könnyű ide hallgatókat vonzani, hosszabb távon megalapozhat egy komolyabb borászati képzést, hogy az egyetem előszobájának számító felsőfokú szakképzésbe várhatóan sikerül szőlész-borász diákokat csábítani. Ehhez jó háttérbázis, hogy a szomszédos Sátoraljaújhelyen a miskolci görögkatolikus egyházmegyének van egy mezőgazdasági és élelmiszeripari technikuma.
