Igazságot Orbán Gáspárnak!
Remélem, még időben szólok, mielőtt a HVG folytatná az Igazságot az Orbán családnak! sorozatot, amelyet Tóta W. Árpád indított el múlt heti kiáltványával. Tóta fő állítása, hogy Orbán Gáspár messze a hazai udvaroncok léha serege fölé emelkedett azzal, hogy elvégezte a brit Sandhurst katonai akadémiát. Ami egy nagyon-nagyon komoly iskola, de tényleg – árulja el a szerző.
Ahhoz, hogy magunk is értékelni tudjuk a miniszterelnök fiának teljesítményét, ennél egy picivel többet kellene tudnunk: legalább azt, hogyan lehet bejutni Sandhurstre (felvételi, ilyesmi), és mennyire nehéz az iskola elvégzése (hányan nem bírják, milyen eredményei voltak Orbán Gáspárnak stb.). Ami a bejutást illeti, felvételinek nyoma sincs. Az iskola honlapján mindössze annyi szerepel, hogy a diákokat a saját védelmi minisztériumuk irányítja az iskolára, a katonai attasé közvetítésével. Nem találkoztam olyan híradással, miszerint Sandhurstről akár csak egyetlen odaküldött sejket, uralkodócsemetét visszaküldtek volna.
„Orbán Gáspárnak kétségtelenül szép kövér talentumot osztott a sors.” Tóta ennek tulajdonítja, hogy sikerült elvégeznie az iskolát. Kétségtelen, érik ott megpróbáltatások a diákokat, van alvásmegvonás, intenzív a fizikai kiképzés, nagyon fényesre kell suvickolni a bakancsot, de egy volt diák szerint mindez nem okoz gondot annak, aki katonaként jó fizikai állapotban érkezik oda, nem elhízva, nem betegen. Ami az elméleti képzést illeti, a neves katonai akadémiák közül egyedül Sandhurst nem ad felsőfokú végzettséget, csak bizonyos számú kreditet. Azok aránya, akik nem tudják vagy nem akarják befejezni tanulmányaikat Sandhurstben, mindössze 20 százalék – ennél a jelek szerint nehezebb elvégezni a magyar egyetemeket, ahol több mint egyharmados a lemorzsolódás.
Tóta szerint Sandhurstben „a sikerhez nem elég a kék vér”. Erről ideje lenne a szerzőnek konzultálnia Capps vezérőrnaggyal.
„Elismerésem a nemzetközi kadétok mindegyikének – nyilatkozta Duncan Capps vezérőrnagy, Sandhurst parancsnoka tavaly decemberben a The National című emirátusi hírharsonának –, beleértve az Egyesült Arab Emírségek hét tiszti kadétját, akik kivétel nélkül kiváló nagykövetei hazájuknak.” Orbán Gáspár tehát győzött egy olyan versenyben, ahova a papa beosztottja nevezte be, és ahol mindenki aranyérmet kapott. Gratulálunk.
Főszőlőki Péter (Budapest)
Csatazaj
A pozsonyi csatáról szóló cikkükben azt állítják, hogy Aventinus „Ibi decretum omnium sententia Ungros Boiarie regno eliminandos esse” mondatát nagyon pontosan adtam vissza. Megtisztelő ez az állítás, de nem felel meg a valóságnak. A fordítást ugyanis nem én készítettem, hanem Veszprémy László, én tőle vettem át. Megjegyzem továbbá, hogy a cikkben hivatkozott, a Magyarságkutató Intézet honlapján közölt írást nemcsak én jegyzem, hanem Kiss P. Attila és Haramza Márk is, akik azóta már nincsenek az MKI állományában.
Szabados György (Budapest)
Mazsolázás
Cikkükben az olvasható, hogy 2013-ban az MTA kedvéért is levettek két épületet a nemzeti vagyonról szóló listáról: a martonvásári kastélyt és a budavári Erdődy-palotát. Az említett két épület 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állt, ezért tévesen került felsorolásra a 2011. évi CXCVI. törvény akkori 2. számú mellékletében. A jogalkotó az MTA kérésére 2013-ban korrigálta a hibát. Az épületek ma is a tudományt szolgálják.
Simon Tamás (kommunikációs főosztályvezető, MTA)
Megosztás
A cikkükhöz illusztrációnak használt fotón nem a „belvárosi csendőr” szobra – ilyen tisztség nem is létezett, bár lehet, hogy a helyszínre gondoltak a „belvárosival” –, hanem rendőré látható. Budapesten csendőr nem szolgált, és természetesen más volt az egyenruhája és a jogállása is. Úgy is mint „őselőfizetőjük”: