Győrffy Balázs és Bánki Erik őstermelők. Földhöz ragadtak
Facebook / Győrffy Balázs; túry gergely
Látványos leleplezése a fideszes vidékpolitikának, hogy a január elsejével létrehozott nyilvános regiszterben Mészáros Lőrinc is őstermelőként szerepel. Eredetileg azoknak a vidékieknek találták ki az őstermelői státuszt és az azzal járó kedvezményes adózást, akik a rendszerváltás után munka nélkül maradtak: legalább arra legyen lehetőségük, hogy a kertjükben megtermelt zöldségből, gyümölcsből némi bevételre tegyenek szert. Ehhez képest most az ország legnagyobb földesura is élvezi az előnyeit, egyebek között éppen azt, hogy földet vásárolhat. Nem véletlenül regisztrálta magát sok politikus is, jóllehet igazolniuk kell hozzá, hogy jövedelmük minimum negyede legalább három éve mezőgazdasági tevékenységből származik. Talányos, hogy a parlamenti képviselők zöme miként teljesíti ezt a feltételt. A regisztrációt szabályozó kormányrendelet mindenesetre jótékonyan nyitva hagy egy kiskaput: ki lehet magyarázni az árbevétel elmaradását azzal, hogy a tervezett beruházás még nem hasznosulhatott.
MireezanagyKAP-kodás?
Az információ hatalom, akik jól vannak bekötve az uniós agrárpolitika hazai alakítóihoz és végrehajtóihoz, nem lebecsülendő lépéselőnybe kerülhetnek. Ez a lépéselőny a közeljövőben különösen értékesnek bizonyulhat, hiszen – noha tavaly decemberben megszületett az egyezség az EU 2021–2029 közötti költségvetéséről – egyelőre csak az dőlt el, hogy Magyarországon a következő hét évben egy kicsivel kevesebb jut az agráriumra, mint a megelőző hétben. A közvetlen, részben területalapú támogatásokra 8,7 milliárd euró, a vidékfejlesztésre 3 milliárd a keret, ami együtt mintegy 4200 milliárd forint. Számos fontos részletről azonban csak idén tavasszal lesz megállapodás a tagállami agrárminisztereket tömörítő Tanács és az Európai Parlament között, ezért az új közös agrárpolitika (KAP) szabályai csak 2023-tól lépnek majd hatályba.
Az már biztos, hogy az új agrártámogatási rendszer a mostaninál még „zöldebb” és kistermelőbarátabb lesz, de az is, hogy a kormányok keze némileg szabadabbá válik a pénzelosztásban. Orbánék számára várhatóan ezúttal is minden más vezérelvnél fontosabb, hogy a támogatások maximumát lehívják, és kevésbé izgatja őket, hogy a gazdák zöldítenek, klímát védenek vagy mit tesznek valójában. Pedig az már körvonalazódik, hogy az uniós tagállamoknak a jövőben a nekik jutó területalapú támogatások nagyjából harmadát olyan termelőknek kell folyósítaniuk, akik vállalják, hogy ökogazdálkodást folytatnak. A cél az, hogy 2030-ra az unió területén lévő szántóföldek 25 százalékát ökológiai művelésbe fogják – ma ez az arány még nem éri el a 8 százalékot. Magyarországon, ahol a Gazdasági Versenyhivatal ugyanúgy elvesztette a kormánytól való függetlenségét, mint szinte minden más ellenőrző intézmény, kontraproduktív lehet az az Európai Parlament által sürgetett változtatás is, amely szerint mentesülnének a versenyjogi szabályok alól, akik áttérnek a környezet állapotát javító mezőgazdasági gyakorlatra. Viszont csábító ajánlat ez a tőkefelhalmozó kisgömböcöknek.
A tagállamok minden igényét figyelembe venni hivatott szabályok ráadásul azt is lehetővé teszik, hogy a kormányok az eddigi 15–20 helyett akár 35 százalék erejéig átcsoportosítsanak pénzeket a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások között. Márpedig ekkora mozgástér mellett kevéssé várható, hogy az agrártámogatásokban csak fejőstehenet látó kormányok hosszú távú vidékfejlesztési ambíciók mellett köteleződének el. A HVG-nek nyilatkozó brüsszeli forrás szerint a jogállamisághoz kötött feltételek is csak kevés változást hozhatnak a pénz visszatartásában, mivel a politikai logika azt diktálja, hogy csak a legvégső esetben függesszék fel a Magyarországon is sok százezer embert érintő agrártámogatások folyósítását. Számos szakértő ennek a problémának tudja be, hogy az uniós szerződés nevezetes 7. cikkelye, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az EU akár pénzügyi szankciókkal is sújtsa a jogállamiságot sutba vágó tagállamait, azt a homályos megfogalmazást is tartalmazza, hogy a kedvezményezettekkel szembeni kötelezettségeket még ilyenkor sem lehet felrúgni. A tavaly decemberben elfogadott uniós rendelet is foglalkozik a problémával, és egyenesen azt mondja ki, hogy a pénzügyi szankcióval sújtott kormány a saját zsebéből köteles kifizetni a jogosultaknak az uniós járandóságukat. Ennek fényében egyetlen új földesúrnak sem kell aggódnia: nemcsak a gazdák közvetlen brüsszeli támogatásai, hanem a nekik földet bérbe adó tulajdonosok jövedelme is hosszú távon biztos bevételnek tűnik.¬Folk György (EUrológus) / Brüsszel, Kocsis Györgyi
