Bár a módszer más, a végeredmény ugyanaz. Számos újságot, rádiót, tévét, internetes portált sikerült a kormánynak az elmúlt években elhallgattatnia, bezáratnia vagy tartalmilag „átpozicionálnia” a felvásárlás, megfélemlítés, bizonytalanságban tartás kifinomult és változatos módszereivel. Példák a közelmúltból.
¬ Újságok: 2016-ban, röviddel azelőtt, hogy Mészáros-közelbe került a Mediaworks, a kiadó bezárta az ország vezető közéleti napilapját, a Népszabadságot. Az utolsó csepp a pohárban a Rogán család helikopterezéséről megjelent cikk volt. A Mediaworks birtokába került megyei napilapok ugyan nem szűntek meg, de politikai tisztogatás útján lecserélték az összes főszerkesztőt, majd végül az egész vidéki laphálózatot közös irányítás alá vonták. A Habony Árpád cégének érdekeltségeként megjelenő ingyenes napilap, a Lokál elindulásával – a terjesztési szerződések felmondásával – ellehetetlenítették a Simicska Lajos-féle Metropolt (hogy aztán, már a KESMA lapjaként, 2020-ban újjáélesszék). A mérsékelt, de az Orbán-kormánnyal szemben egyre kritikusabb Heti Válasz esetében egy ideig úgy tűnt, hogy Borókai Gábor főszerkesztő lehetőséget kap az értékesítésére. Voltak is érdeklődők, de vagy a vételártól, vagy a veszteséges működéstől hőköltek vissza, másokat a NER legmagasabb köreiből „beszéltek le” a vásárlásról. Borókainak a G-nap után megvolt a lehetősége, hogy a Simicska támogatta szerkesztőséget átvigye a Mészáros-birodalomba, de nem tette. A lap 2018. június 7-én jelent meg utoljára, azóta csak digitálisan elérhető.
¬ Rádiók: Két éve hallgatott el a Music FM és a Sláger FM. A két rádió a legnépszerűbb adók között volt. A Médiahatóság azzal utasította el frekvenciaengedélyük meghosszabbítását, hogy a két szolgáltató „súlyosan vétett a gyermekek védelmére vonatkozó szabályok ellen”. Az országos és helyi rádiók kormányközeli emberek általi felvásárlása 2018-ban kapcsolt magasabb fokozatba, és az akkor Andy Vajna-féle Rádió1 hálózatba szervezésével ért a csúcsra. A független frekvenciatulajdonosokat többnyire olyankor keresték meg, amikor belátható időn belül lejárt volna a sugárzási engedélyük. A rádiósok úgy gondolkoztak, hogy ha a fideszes befolyás alatt álló Médiatanács nem hosszabbítja meg a frekvenciaengedélyüket, akkor esetenként 15–20 éve működő médiavállalkozásuk lehúzhatja a rolót, ellenben ha elfogadják a néhány tízmillió forintos ajánlatot, sikeresen szállhatnak ki az üzletből. Többnyire a szerződéskötéskor derült ki, hogy a vevő valójában a kormányhoz közel álló személy, vagy aki később ilyennek passzolja át a szerzeményét. Mára alig egy tucat független rádió maradt a 2010 előtti több százból.
¬ Portálok: Politikai nyomásra, formálisan közös megegyezéssel távozott posztjáról Sáling Gergő, az Origo főszerkesztője, s nyomában a szerkesztőség színe-java 2014 júliusában. A portált fenntartó Magyar Telekomhoz addigra egyre gyakrabban érkeztek a szemrehányások, hogy „Lázár János szomorú” a Fidesz-vezetők viselt dolgait, egyebek közt az ő kétmilliós szállodaszámláját firtató cikkek miatt. A portált a médiavilágban a semmiből feltűnt ötletzseni, Száraz István cége szerezte meg, az online médiacéget Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vette át. Az Index átállítása ennél is több lépésben zajlott, az Indamedia-csoport s mögötte a NER olyan strómanja, mint a hűségét a közmédia vezetőjeként bizonyító, majd a TV2 politikai átállítását vezérigazgatóként levezénylő Vaszily Miklós birtokon belülre kerülésével a portál tavaly már formálisan is a hatalomhoz kötődő médiavállalkozássá lett.
