Túl a nehezén?

A magyar gazdaság 5,1 százalékkal zsugorodott tavaly a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján, holott a Pénzügyminisztérium még december végén is 6,4 százalékos visszaesést várt. Az Eurostat szintén előzetes becslése szerint az euróövezet gazdasága 6,8, az Európai Unió egészének teljesítménye 6,4 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől. A Pénzügyminisztérium a hírre azzal reagált, hogy „a vártnál kedvezőbb adat elsősorban az ipar és építőipar előre jelzettnél erősebb teljesítményének köszönhető”. Ez azért meglepő, mert az ipar termelése az év egészében 6,1 százalékkal, az építőiparé pedig 9,1 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. A nagy vesztes az idegenforgalom és a turizmus: a szállodák vendégforgalma közel hatvan százalékkal zuhant, és a vendéglátóhelyeké is csaknem a harmadával ment össze. A visszaesést a kiskereskedelem és az infokommunikációs szektor teljesítménye tompította. Két hitelminősítő, a Fitch és a Standard & Poor’s egyaránt megerősítette a magyar államadósság besorolását a múlt héten a befektetésre ajánlott kategória alsó sávjában, az előbbi a BBB, az utóbbi a BBB/A-2 osztályzatot tartja fenn. Mindketten a kormányzati prognózissal összhangban álló, 6 százalékot meghaladó visszaesésre tippeltek 2020-ban. A vártnál jobb GDP-adat az elborzasztóan nagy deficit- és az államadósság-mutatón is szépít valamelyest. Márpedig a hitelminősítők a költségvetési hiány és az államadósság tavalyi megugrását említik első helyen a kockázatok között. Ilyen tényezőnek tartják a magyar kormány konfliktusait is az Európai Unióval, de alapprognózisukban nem számítanak arra, hogy ez az uniós források igénybevételét is akadályozná. Az idei évben a pénzügyi tárca 4–5 százalékos GDP-bővülést prognosztizál.