Vigyázz,kés,rajt!

A két-három évvel ezelőtt még igencsak megosztó előválasztási rendszer mára elfogadott politikai eszközzé vált. A Medián február 17–22. között 1000 fős országos reprezentatív mintán elvégzett telefonos felmérése szerint a szavazókorú népesség több mint fele, a kormányváltásban érdekelt szavazók közel kétharmada hallott róla, és az utóbbiak jelentős többsége hasznosnak is tartja. Leginkább (közel négyötödös arányban) a Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatói rokonszenveznek az előválasztás gondolatával, de még az ennél szkeptikusabb Jobbik-szavazóknak is a kétharmada támogatja. Ráadásul a kormányváltást óhajtók közül minden második azt állítja, hogy ha valóban lesz előválasztás, azon biztosan szavazni fog.

Könnyen lehet, hogy ez az arány valamelyest felülbecsli a majdani részvételt, de az biztos, hogy amikor öt potenciális miniszterelnök-jelölt közül kellett választani, a megkérdezettek több mint háromnegyede talált magának megfelelőt, sőt 38 százalékuk egy második legalkalmasabb jelöltet is tudott mondani.

Az eddig megnevezett vagy feltételezett miniszterelnök-jelöltek mezőnyét Karácsony Gergely vezeti, a két további „dobogós” pedig Jakab Péter és Dobrev Klára, de még elég messze van a tervezett megméretés ahhoz, hogy senkit ne lehessen leírni. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a jelöltek komoly negatív kampányra számíthatnak, úgyhogy az is érdekes, melyiküknek mekkora az elutasítottsága. Ha tehát azzal is árnyaljuk a képet, hogy ki az a jelölt, akire a válaszadó „biztosan nem szavazna”, Dobrev Klára esélye valamelyest romlik, Karácsonyé viszont egy hajszállal még stabilizálódik is. Persze egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéki választópolgár jövő tavasszal tényleg megtagadja a szavazatát, ha majd olyan közös jelölt száll ringbe, akit most elutasít.