Háromhullám,háromcsapás

Ha a járvány első hulláma idején még lehetett is afféléket hallani, hogy a koronavírus olyan, mint az influenza, ma már tudjuk: ez csak annyiban igaz, hogy mindkettő elsősorban az idősek körében szedi az áldozatait. Az összehasonlítást ugyanakkor megnehezíti, hogy hivatalos magyar adatok legfeljebb az „influenzaszerű” megbetegedésekről vannak. A KSH vonatkozó tábláiban ilyen halálok külön nem szerepel, az beolvad a fertőző betegségek vagy a légúti, esetleg szív- és érrendszeri bajok okozta halálozás rubrikáiba. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy az orvos mit tüntet fel első, második és harmadik helyen az exitus okának, hiszen kötelező útmutatás híján nem hibás döntés, ha a felsorolásban például a krónikus szívpanaszok vagy a fertőzés során kialakult tüdőgyulladás megelőzi az influenzát. Kovács Katalin és Pakot Levente, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatói ezért a FluMoMo (európai influenzahalálozási monitorozás) statisztikai programcsomagját használva végeztek számításokat, amelyek eredményeit az Influenzához kapcsolódó halálozás 2009/2010 és 2016/2017 között Magyarországon címmel publikálták az Orvosi Hetilapban.

„Gond a nemzetközi összevetés is, mivel országonként eltérnek a számbavételi metódusok” – vázol Kovács a HVG-nek egy másik problémát. Az viszont így is megállapítható, hogy Magyarország az influenza miatti halálozást illetően – is – meglehetősen rosszul áll a nemzetközi összehasonlításban. Ugyanebben az összevetésben az is világosan látszik, hogy a 65 év felettiek közül csak kevesen kérnek/kapnak influenza elleni védőoltást. 2003-ban még e korosztály közel 40 százaléka tartott erre igényt, a Covid előtti évekre ez az arány a felére csökkent. (A WHO ajánlása legalább 70 százalékos átoltottság.) A hazai influenzahalálozásban egyébként a kiugróan rossz 2014/2015-ös szezon 6416 életet követelt, miközben a koronavírus-járvány már eddig több mint 14 ezer áldozatot szedett.