Újraírnák
A múlt folyton változik – nálunk, Kelet-Közép-Európában ráadásul elég gyorsan, 30–50–100 évente újraértékeljük a történelmünket. De volna igény az irodalom újraírására is. Amerikában az épp aktuális vagy annak vélt társadalmi normákhoz akarja igazítani a történelmet a radikális baloldal, nálunk a hatalmon lévő jobboldal teszi ugyanezt az irodalomtörténet wassalbertesítésével – mondja Nyáry Krisztián Magyarország rovatunkban olvasható interjújában. Szerinte Herczeg Ferenc nem azért nem való az érettségi tételek közé, mert magasztalta Mussolinit, hanem mert nincs ott a száz legfontosabb magyar prózaíró között. Arról is beszélt, hogy egy kortárs költőt miért árasztanak el verbális és nagyon is kézzelfogható mocsokkal, mert azt merte mondani, az avult nemi szerepek ábrázolása miatt levenné Az arany embert a kötelezők listájáról. De nem csak a genderelmélet hívei és a mélymagyarok akarják megváltoztatni visszamenőleg az irodalmi kánont. Egy antikvárium aukcióján felbukkant – majd visszavont – állítólagos József Attila-versnek és címzettjének, a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit történetének járt utána Szellem rovatunk. A cikkből kiderül, egyelőre túl sok a kézirat körül a gyanús körülmény ahhoz, hogy újra kelljen nyomtatni a József Attila-köteteket.
