Arendszermeztelen

bánkuti andrás

A járvány ismétli önmagát, ezt mutatják a számok a 2020. március 11-én kihirdetett vészhelyzet első évfordulóján. Ahogy az előző két hullám esetében, most is az egészségügyi rendszer összeomlásától való félelem indokolja a szigort. A legnagyobb terhelés alatt épp ezekben a napokban állnak a kórházak és az ott dolgozó szakemberek. A tendencia hetek óta egyértelmű lehetett. Lesújtó adatokkal kellett ugyanis szembesülnie Orbán Viktornak ahhoz, hogy meglépje azt, amitől egy éve a leginkább berzenkedik: hogy feladja a gazdaság növekedéséhez fűződő érdekeit az emberéletek védelmével szemben.

Magyarország a világ összes országa közül bekerült abba a tízbe – Gibraltárt és San Marinót leszámítva az első hatba –, ahol egymillió lakosra vetítve a legtöbben halnak meg a koronavírus következtében. Tavaly tavasszal gyakorlatilag elkerült minket a járvány, mostanra viszont lehagytuk Olaszországot. Mi több, még ebben a cseppet sem elit klubban is a legrosszabb teljesítményt nyújtja az ország. Azok között ugyanis, akiknél kimutatják a fertőzést, Magyarországon az egyik legmagasabb azok aránya, akik meg is halnak a megbetegedésben. Önmagában az egészségügyi rendszer gyengesége ezt nem magyarázza, hiszen a rossz arányszám egyik oka, hogy a tesztelések lakosságarányos toplistáján a 71. helyen vesztegel az ország. A napi tesztek száma csak a legutóbbi héten emelkedett 35 ezer fölé, de a pozitivitási arányszám még mindig 20 százalék körül van – az Egészségügyi Világszervezet szerint ez a kontrollvesztett járványterjedés jele.

Miközben a szakemberek egy éve szajkózzák, hogy a tesztelés sokat segít a járvány terjedésének fékezésében, az Orbán-kormány változatlanul elmulasztja ennek az eszköznek az intenzív használatát. Az egykori mintaországban, Ausztriában napi 220 ezer tesztet végeznek, de az utcán nem kötelező maszkot hordani. Mutogatni ilyenkor Csehországra lehet, ahol az elmúlt hetekben annyira elszabadult a vírus, hogy lakosságarányosan ott haltak meg a legtöbben a Covid–19 miatt. Ezen pedig mit sem segített, hogy a tesztelés 1,3 millió fertőzöttet talált. Marad közös kifogásnak a brit mutáns feltűnése, ám Orbánék ebből sem tudtak tanulni.

Világszerte az a tapasztalat, hogy ha a súlyosbodó tünetek alapján hamar kórházba kerülnek a betegek, akkor kisebb az esély az elvesztésükre, a magyar ellátórendszer ezt mégsem képes megoldani. Ennek közvetett beismerése, hogy az ország újabb lezárásának bejelentésével párhuzamosan az egészségügyért felelős miniszter, Kásler Miklós engedélyezte, hogy a háziorvosok is felírják a favipiravirt az enyhe vagy középsúlyos tüneteket mutató fertőzötteknek.

A kormányfő a gazdaság oltárán hozta meg az eddigi áldozatokat, és ezt nem is különösebben rejtette véka alá, hiszen valóban mindenkinek érdeke, hogy működjék az ország. Csakhogy a terhek elosztása korántsem volt igazságos. Akinek tetszett az elmúlt egy év gazdaságpolitikája, az vagy a kormányhoz közel álló legszűkebb körhöz tartozik, vagy a kormánypropagandának bedőlve nem lát tovább az orránál. A GDP-növekedés élbolyából a középmezőnybe estünk vissza. A korábbi évek teljesítménye általában dobogós helyet jelentett, a járvány évének utolsó három hónapjában azonban csak a 14.-ek voltunk az unióban.

A visszaesés ráadásul nem annak a következménye, hogy az államháztartás utolsó huncut krajcárját is a jövedelmüket vesztett munkavállalókra költötték volna, ahogy ez Ausztriában történt. Minden ígérgetés ellenére az Orbán-kormány egyelőre nem tudta pótolni a megszűnt munkahelyeket, hiszen idén januárban 55 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően elmaradt a költekezés is, csupán az élelmiszerek piacán volt csekély növekedés, de a boltok forgalma 2020-ban egy kicsit még vissza is esett. És egyre kevesebbet is ért a forint a zsebünkben. A háztartások megtakarításainak többségét az adta, hogy a hitelmoratóriumnak megfelelően nem kellett befizetni a törlesztőrészleteket. Az alagútnak pedig még nem is lehet látni a végét, hiszen az ipari termelés januárban sem tért magához, a járvány előttihez képest 6,7 százalékkal esett vissza. Az államháztartás gigantikus, több mint 5500 milliárd forintos hiányát nem a bérkompenzáció vagy a hatékony iparfejlesztés okozta, hanem a féktelen költekezés. Csupán Mészáros Lőrinc tőzsdei cégcsoportja, az Opus Global közel 200 milliárd forint állami megbízást kapott a járvány kirobbanása óta. Ha elfogadható is, hogy ezeknek a munkáknak egy részére valóban szükség volt, Mészáros Lőrinc egyéves vagyongyarapodása mindenképpen azt jelzi, hogy az Orbán Viktor kormányfő baráti körébe tartozó üzletemberek fejőstehénnek nézik az államot. Nincs járvány, ami ezen változtasson.

Csak Málta előzi Magyarországot az Európai Unión belüli oltási versenyben. Nálunk 1409 beadott vakcina jut tízezer főre (a számításnál az Our World in Data oldalon nem tesznek különbséget első és második oltás közt). Alig lemaradva Dánia áll a harmadik helyen 1283 oltással, igaz, ott csak nyugati vakcinát használnak. Az Európai Unió összes országának átlaga tízezer főre vetítve 947 beadott oltás. A magyar előny azonban csak átmeneti, a következő hetekben csökkenhet, hiszen a kormány által „keletinek” hívott, saját szakállra beszerzett, parancsszóval engedélyeztetett oltásokból egyelőre nem jön utánpótlás. A kormány abban bízik, hogy a hónap közepére érkezhet meg a kínai vakcina második szállítmánya. Az orosz Szputnyikkal pedig az a baj, hogy az amúgy sem jelentős tételeket külön vizsgálja be a magyar hatóság, és keddig nem tudott végezni az egy héttel korábbi mennyiséggel. Az Európai Gyógyszerügynökség közben elkezdte az orosz oltóanyag vizsgálatát, ez megoldaná a magyar problémát, csakhogy a szervezet egyik vezetője óva inti a tagállamokat attól, hogy döntésük előtt alkalmazzák a Szputnyikot. Így továbbra is a Pfizer a legbiztonságosabb forrás Európában és Magyarországon egyaránt. A héten eddig csak ők szállítottak hozzánk, méghozzá 120 ezer adagot, így immár egymillió vakcinával járultak hozzá a 2,3 milliós magyar készlethez – a BioNTechhel fejlesztett oltásból ráadásul 665 ezret már be is adtak. A második helyen a kínai Sinopharm áll 550 ezer leszállított és 160 ezer beadott ampullával, majd következik az AstraZeneca (350 ezerből 83 ezret oltottak el), a Szputnyik (325 ezer / 20 ezer) és a Moderna (80 ezer / 23 ezer). A számok azt is mutatják, hogy a kormány közel egymillió vakcinát halmozott fel. Ezek egy része későbbre félretett ismétlőoltás, hiszen hatásmechanizmusuk miatt nem lehet keverni az első és második típusát. És lehet, hogy túladnak majd a készlet egy részén, ha valamit a lakosság nagy arányban utasít vissza, vagy ha végül megmarad a beszerzésből. Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen közben arra esküszik, hogy áprilistól megszűnik a totyogás, akkortól az unió havi százmilliós tételben jut majd hozzá az oltóanyagokhoz. Húsvéttól az egész kontinensen lehetséges a nyitás.