Romeltakarítás

Nem mindenkit rázott meg egyformán a fukusimai sokk: a világ több mint harminc országában négyszáznál is több atomerőmű működik, és továbbiakat is terveznek. A japán szerencsétlenség kisugárzása Németországban volt a legerősebb. Az akkori 17 atomerőműből már csak hat működik, és azok napjai is meg vannak számlálva. Angela Merkel kormánya a fukusimai katasztrófával szinte egy időben döntött a nukleáris energiatermelés leállításáról, és hagyományosan támogatja ezt a közvélemény jelentős része is. A mostani terv szerint a maradék erőművek a jövő év végéig működhetnek. Furcsa helyzet, és az egységes európai áramhálózatot tekintve érdekes kérdéseket vethet fel, hogy az EU-szomszédok szinte körülveszik atomerőművekkel a németeket. A franciáknál csökkent ugyan a számuk, de nem tervezik a leállításukat. Az áramukat jórészt szénnel termelő lengyelek erősen kacérkodnak két atomerőmű építésével. A csehek szaporítani készülnek a reaktorok számát. A nukleáris energia ellen szavaz viszont Svájc és Olaszország. Az is igaz ugyanakkor, hogy a meglévő atomerőművek biztonságát a legtöbb országban megerősítették, és mindeddig nem történt olyan baj, amely miatt ezt kétségbe kellene vonni. Január óta működik Kína első olyan atomerőműve, amely teljesen saját fejlesztésű, ráadásul a korábbiaknál biztonságosabb, több országban is működő harmadik generációs technikát alkalmazza (a Paksra tervezett blokkokat a 3+ generációhoz sorolják). Az USA-ban, ahol nincs szó a nukleáris energia visszafogásáról, már gondolkoznak a negyedik generáción. Biztonsági szempontból érdekes terv továbbá, hogy több, de kicsi atomerőmű működjön; ezek már a méretüknél fogva is kisebb kockázatot jelentenének. Az igazi változást azonban feltehetőleg az fogja majd elhozni, hogy egyre olcsóbb és hatékonyabb a napenergia hasznosítása. Ezzel előbb-utóbb értelmét vesztheti az atomerőművek melletti fő érv, hogy nélkülük nem oldható meg a szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiatermelés.