Késleltetetthatás

afp

Azerbajdzsánban még mindig az Örményország fölött aratott diadalról szól az élet. A házakon változatlanul ott lobognak az azeri és az Ankara által nyújtott hathatós segítségre emlékeztető török zászlók, különféle termékek százait nevezték el a győzelemről, még ásványvíz is piacra került, amelynek címkéje azt ígéri, ilyen a diadal íze. A 2003 óta hatalom lévő, vérbeli illiberális Ilham Aliyev elnök nem csak a harctéren győzött. Amikor a hadsereg meghátrálásra kényszerítette az örményeket, a hazai ellenzék is eltűnt: az azeri rezsimet korábban joggal bíráló másként gondolkodók gyakorlatilag egyként álltak be az országot újraegyesítő államfő mögé. Ha pedig akad is bárki, aki kritizálja, a még mindig érezhető általános eufóriában alig hallatszik a hangja. A kevés bírálók egyike, Mehman Huseynov, aki újságíróként azzal hívta ki maga ellen a rezsim haragját, hogy beszámolt a hatalmon lévők korrupciós ügyeiről, párhuzamot vont az örmények és az ellenzék között. „Addig nem jöhet el a békés egymás mellett élés Karabahban, amíg Aliyevék nem tartják tiszteletben az emberi jogokat és a sajtószabadságot. Leörményeznek, csak azért, mert bírálni merem a rezsimet. Hogyan élhetnek így biztonságban az örmények Azerbajdzsánban?” – vélekedett Huseynov.

A győzelem olyan magasba repítette Aliyev népszerűségét, hogy az sem árthat neki, hogy több olyan azeri katona ellen is eljárást indítottak a hatóságok, akiket a harcok heteiben elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolnak. Ez az azeri hozzáállás éles ellentétben áll azzal, amikor 2012-ben Magyarország kiadta Bakunak az örmény katonatársát Budapesten brutálisan lemészároló Ramil Safarovot, és a baltás gyilkosból nemzeti hőst csinált a hatalom. Baku arra is kötelezettséget vállalt, hogy megőrzi a karabahi örmény kulturális és építészeti örökséget. Igaz, végül a hatóságok nem engedték be az elfoglalt településekre a Baku által meghívott külföldi újságírókat, így azok nem győződhettek meg arról, Azerbajdzsán valóban betartja-e az ígéretét.

Azerbajdzsán Safarov hazaengedéséért igencsak hálás volt a kiadatásról döntő politikusoknak, s valószínűleg ez is közrejátszhat abban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban Bakuban járt, hogy a karabahi újjáépítésben való magyar részvételről tárgyaljon az azeri miniszterekkel. A karabahi katonai akciót ismét jogosnak minősítő Szijjártó beszélt Aliyevvel is, aki közölte, hogy a következő két-három évben hatalmas építési programokat valósítanak meg a két háborúban lerombolt térségekben. Szijjártó közölte: a magyar vállalatok esélyeit javítandó a magyar Eximbank százmillió dolláros hitelkeretet nyitott.