Tovább mélyíti barátságát a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
Szőlőszedők az üzbegisztáni Zarkentben. Agrárálmok
AFP / STANISLAV KHODJAEV
Illiberálisinternacionálé
afp / MUSTAFA KAMACI
Dübörög a magyar külpolitika. Hároméves kemény munkával sikerült elérni, hogy az Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán alkotta, 2009-ben megalapított Türk Tanácsban megfigyelői státust szerzett Magyarország – mint virtigli türk nemzet – rendezhesse a szervezet ipari és kereskedelmi kamarájának nagyszabású üzleti fórumát. Ez nem kevés pénzbe került, a Tanács budapesti képviseletének a fenntartása, illetve a szervezeti tagdíj már legalább félmilliárd forintot emésztett fel. A hivatalosan a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa nevet viselő szervezet tagállamait sok minden egyesíti, a török (türk) nyelv mellett az illiberalizmus, a civil szervezetek iránti zsigeri bizalmatlanság, illetve a média kormányzati megszállása.
A Tanács esetében a keresztényekért állítólag tűzön-vízen át kiálló és a muszlim „migránsoktól” rettegő magyar kormányt az sem zavarja, hogy a muszlim türk nemzetek által lakott térség egyáltalán nem az a hely, ahol a keresztények békében és nyugalomban élhetnek. A Biblia például tiltott könyvnek számít Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Üzbegisztánban is.
Egy ország, az ugyancsak törökhöz hasonló nyelvet használó Türkmenisztán viszont hiányzik a tanácsból. Ha valaki, akkor Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén államfő – minden lovasversenyek győztese, a Türkmenisztánt elkerülő koronavírus-járvány megfutamítója, a szakállak és a dohányzás kibékíthetetlen ellensége – ugyanis kiváló ötletekkel járulhatna hozzá a szervezet még hatékonyabb működéséhez.
A hivatalos magyar külpolitika a keleti nyitás sikerének tartja a Türk Tanáccsal való gazdasági együttműködést: miközben a világkereskedelem tavaly kilenc százalékkal zsugorodott a koronavírus-járvány miatt, a szervezet tagjaival lebonyolított magyar árucsere értéke három százalékkal emelkedett. Igaz, ez az összeg továbbra is elhanyagolható a teljes magyar külkereskedelmi forgalomban, és az utóbbi évek statisztikái azt mutatják, hogy az export és az import nagysága leginkább egy-egy vállalati ügylettől ugrik meg.
A tavalyi növekedésben például jelentős szerepet játszott Kazahsztán, ahová kétharmaddal nőtt a magyar kivitel értéke, miután egy évvel korábban tízéves mélypontra esett, vagyis alacsony volt a bázis. Ami pedig a kereskedelmi forgalom egészét illeti, a magyar import legnagyobb hányada energiahordozó: 2019-ben a magyar–kazah kétoldalú kereskedelem összesen 431 millió dollár volt, és ebből 322 millió jutott a kazah olajra.
