Válságpénz és moratórium

A hallgatók pénzügyi helyzetének, illetve munkavállalási lehetőségeinek drasztikus romlását mutatja, hogy a Diákhitel Központ tavaly több mint 30 milliárd forintnyi hitelt nyújtott az ügyfeleinek, akikkel 42 ezer új szerződést kötött (2019-ben csak 12 ezret). Az idén húszéves intézmény eddig összesen 400 milliárd forintnyi hitelt folyósított – ma már minden ötödik felsőoktatásban tanuló, 45 év alatti diáknak van ilyenje. A törlesztési moratórium a szabad felhasználású, 1,99 százalékos kamatozású, illetve a tandíjat fedező kamatmentes konstrukcióra is él, s a 144 ezer, törlesztési szakaszban lévő ügyfél harmada használja azt ki. Mivel a törlesztés rugalmasan alakítható és a jövedelemhez kötött, várhatóan a moratórium nyári lejárta után sem ugrik meg lényegesen a bedőlt diákhitelek jelenleg egy százalék alatti aránya. A válságkezelés része, hogy a szabad felhasználású hitel maximális havi összegét még augusztusban 150 ezer forintra emelték, amit a hallgatók 80 százaléka igénybe is vesz. Új elem a Diákhitel Plusz, ami egyszeri, legfeljebb 500 ezer forintos likviditási segítség idén június 30-áig, s egy év türelmi idő után öt év alatt fizethető vissza; minden tizedik diáknak szüksége is van rá. Ez a hiteltípus 55 éves korig kapható. Az eredeti elképzelésekhez képest két hónapos csúszással, május végén indul a szak- és felnőttképzéshez kapcsolódó hitelezés, ami a munkaerő mobilitását hivatott segíteni. Mint Magyar Péter, a Diákhitel központ vezérigazgatója bejelentette, a képzési költségekre kamatmentes, szabad felhasználásra pedig havi maximum 150 ezer forintos, évi 1,99 százalékkal kamatozó hitelt vehetnek majd fel tíz évre a 18–55 év közöttiek.