Szó,beszéd

„Mondtam neki, gyere, mondd el a csapatnak, ami történt” – így mesélte a Petry Zsolt kapusedző kirúgását követő megbeszélést Dárdai Pál, a Hertha Berlin labdarúgócsapatának vezetőedzője. Az érintett később az FAZ német napilapban elhatárolódott mindennemű kirekesztéstől, és a Magyar Nemzetet hibáztatta a szerinte hiányosan közölt interjú által keltett hullámokért. A magyar nyilvánosságban ezt bővebben nem akarja kifejteni, mert a jövőben is Németországban szeretne dolgozni – mondta a Blikknek. 

A magyar kormánylap elismerte ugyan az egyeztetett szöveg egyoldalú módosítását, de szerinte ez a Petry-nyilatkozattal összhangban történt, felvételük is van róla. A burkolt fenyegetés után üresen hat a Nemzet összes lánglelkű vezércikke a liberális véleményterror ellen, és a kormányt is kellemetlenül érintheti. Szijjártó Péter külügyminiszter ugyanis Petry kirúgását követően bekérette a német ügyvivőt, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a német totalitárius ideológia feltámadását látta bele a történtekbe. Berlin szárazan annyit felelt: nem is értik, miről beszél a magyar kormány.

A Petry-ügy egyébként csak mellékhadszíntere annak a polémiának, amelyet Gulácsi Péter válogatott kapus szivárványcsaládok melletti kiállása indított el. Orbán Viktor miniszterelnök nem is akart mélyebben belemenni a Hertha döntésének értelmezésébe, Petryt minden magyar támogatásáról biztosította, és „a politikán túlevezve egy hasonlóan komoly területre” tért át, „ami a labdarúgás”. Őt az foglalkoztatja, hogy az Európa-bajnokság előtt helyreállítható-e a csapat egysége, amelyet Gulácsi – nevének kiejtése nélkül – szerinte veszélyeztetett. Ezt az olvasatot nem csak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke cáfolta, aki szerint el kell fogadni, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak. De maga Gulácsi is bizonyította az ellenkezőjét: mint kiderült, személyes támogató üzenet küldött Petrynek a botrány kirobbanása után – és nem a médiában. ¬

Az amerikai külügyminisztériumnak a múlt héten néhány órán belül magyarázkodnia kellett a szóvivője kijelentése miatt, miszerint az USA meg szeretné vitatni a szövetségeseivel a tíz hónap múlva kezdődő, 2022-es pekingi téli olimpia bojkottját. Gyorsan közölték, hogy nincs szó magas szintű tanácskozásról. Pedig igény lenne a bojkottra. A Hszincsiang tartományban élő muszlim ujgurok elnyomása, illetve munkatáborba hurcolása miatt emberjogi szervezetek és politikusok is sürgetik, hogy az USA vegye fontolóra a távolmaradást az olimpiától. 

Az USA Olimpiai Bizottsága többször is a hidegháború feledésre ítélt relikviájának minősítette a bojkottot, amit 1980-ban Jimmy Carter elnök adminisztrációja hasonló nyomásgyakorlással kényszerített az amerikai sportolókra, mint négy évvel később a Szovjetunió a sajátjaira a Los Angelest érintő bosszút. Egyikkel sem értek el semmit, csak a négyévente esedékes seregszemlére készülő olimpikonokat sújtották velük, és a szövetségesek sem mind álltak ki Washington, illetve Moszkva mellett. Egységfront most sem várható, mert Kína már az ötlet kapcsán jelezte, nem marad el az ellenlépése a bojkottálókkal szemben. Fölmerült, hogy az amerikai cégek lépjenek vissza a pekingi játékok szponzorálásától, ezzel viszont az esemény politikamentességét hangoztató Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal kötött szerződésüket szegnék meg. A higgadtabb vélemények szerint az is elég látványos lenne, ha a Kínát büntetni akarók a sportolókat elengednék az olimpiára, de nem képviseltetnék magukat a nyitóünnepségen. A 2008-as pekingi nyári játékok megnyitóján a világ vezetői nagy számban jelen voltak, az élen George W. Bush akkori amerikai elnökkel. 

Az ellenzéki republikánusok újabban belpolitikát is belekevernek a bojkott sürgetésébe. Azzal érvelnek, Joe Biden nem kerülheti el a népirtással vádolt Kína megbüntetését, ha egyenesen sürgette, hogy az észak-amerikai baseball-liga (MLB) vigye el a nyári All Star gáláját Atlantából, mert Georgia a demokraták szerint a választási részvételt különösen a kisebbségek körében akadályozó törvényt fogadott el. Az MLB engedett a politikai, ideológiai és gazdasági nyomásnak, utóbbiba beszállt az atlantai székhelyű Delta Air Lines légitársaság és a Coca-Cola is. Pedig az idei gála egyben tisztelgés lett volna az idén januárban, 86 éves korában elhunyt, afroamerikai Hank Aaron előtt, aki a profi pályafutását az Atlanta (korábban Milwaukee) Bravesnél töltötte, és durva rasszista támadások érték, amikor 1974-ben „meg merte dönteni” a sportág fehér legendája, Babe Ruth hazafutási rekordját.

Az amerikaifutball- (NFL) és a kosárlabdaligában (NBA) tapasztalható politikai aktivitás eddig nem jellemezte az MLB-t, aminek az az oka, hogy míg az előbbi kettőben 70, illetve 74 százalék az afroamerikai játékosok aránya, az utóbbiban csak 8 százalék – a spanyol ajkúaké viszont 30 százalék –, s az 1980-as években még csaknem 20 százalék volt. Ennek is tulajdonítható, hogy miközben az NFL és az NBA mérkőzésein a himnusz alatt szinte elengedhetetlenné vált a térdelés, a baseballozók eddig inkább kerülték a politikai nézeteik hangoztatását és a nyilvános demonstrációkat.