Holtlelkektársasága

Rendkívüli régészeti felfedezést jelentettek be a múlt héten Egyiptomban: az ókori Théba területén megtalálták és az utóbbi jó fél évben részben ki is ásták III. Amenhotep fáraó városát, amelyet több külföldi régészcsapat eddig hiába keresett. Az ásatást vezető Zahi Havassz egyiptomi tudós szerint „az elveszett aranyváros” Aton (Napkorong) néven vált ismertté. Aton napisten gyökerei az Óbirodalomig nyúlnak vissza, de jelentősége az i. e. 1391–1353 között uralkodó III. Amenhotep idején nőtt meg (a fáraó múmiája egyike annak a huszonkettőnek, amelyek a napokban „parádéztak” Kairóban). Több szakértő is a legjelentősebb egyiptológiai felfedezésnek tartja a város feltárását, mióta 1922-ben Howard Carter angol régész rábukkant Tutanhamon majdnem érintetlen sírjára. 

Havassz szerint ez az eddig felfedezett legnagyobb óegyiptomi város, amely fantasztikusan épen megmaradt a homok védelme alatt. A több méter magas vályogfalakkal határolt épületek között találtak lakóházakat, közigazgatási negyedet, konyhát és pékséget kemencékkel. Bennük pedig ékszereket, cserépedényeket, amuletteket, használati tárgyakat, fém- és üvegeszközöket. Mindez páratlan betekintést nyújthat az óegyiptomiak mindennapi életébe – a birodalom talán leggazdagabb korszakába. A kutatók azt remélik, hogy érintetlen sírokra is lelnek majd. A III. Amenhotep pecsétjével díszített téglák és a talált hieroglif feliratok egyértelművé teszik, hogy a jelentős fáraó városára bukkantak. 

A felfedezés egy hihetetlenül izgalmas korba is bepillantást engedhet. III. Amenhotep az utolsó éveiben valószínűleg együtt uralkodott IV. Amenhoteppel, aki azonban – apja halála után – felvette az Ehnaton nevet. Egyúttal a nevében is szereplő Aton kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni – visszaszorítva például Ámon-Ré főistenét –, amit történészek az egyistenhit bevezetésének első kísérleteként tartanak számon. Új székhelyet is alapított Thébától északra Ahet-Aton néven, a mai Amarna helyén. A vallási és művészeti reform a halála után azonban kifulladt, és fia, Tutanhamon – akinek neve Amonra utal – újra használatba vette Aton városát, ahogy a fiatalon elhunyt fáraó utódja, özvegyének férje, Aj is. A megtalált aranyváros talán az egyiptológia több kérdésére is új válaszokat adhat. Vajon a tizenhét évig uralkodó, az egyiptomi kultúrát felforgató Ehnaton miért hagyta el Aton városát, illetve a vallási-művészeti forradalmát miért igyekezett eltörölni az egyébként fiatalon elhunyt, de a toleranciájáról ismert Tutanhamon?