Nemolyanbiztos

A lengyel ombudsman beadványa nyomán a varsói bíróság a napokban felfüggesztette azt a versenyhivatali döntést, ami zöld utat adott annak, hogy a lengyel kormány – magyar mintára – bekebelezze lényegében a teljes vidéki politikai-közéleti sajtót. (A 24 lapból 20 kerülne, az állami tulajdonú PKN Orlen olajcégen keresztül, kormányzati befolyás alá.) A tranzakció megtámadása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az állampolgári jogok biztosát, Adam Bodnart most rövid úton eltávolítanák hivatalából. Ehhez kapóra jön, hogy mandátuma már az ősszel lejárt, de mivel a törvényhozás két háza nem tudott megegyezni az utód személyében, a helyén maradt. A 2015-ben a jobbközép többségű parlament által megválasztott Bodnarnak az a „bűne”, hogy sokszor bírálta az időközben kormányra került Jog és Igazságosság párti kabinet intézkedéseit, kiállt a különböző tüntetések résztvevői és a menekültek, illetve a melegek mellett, ha állampolgári jogaik sérültek. Büntetésül lefaragták az ombudsman költségvetését, a szejmben tartott beszámolóját pedig éjszakára időzítették, ahol a kormánypárti képviselők meg se jelentek.

Az, hogy egy lejárt mandátumú választott tisztségviselő hivatalban marad, amíg nincs utódja, vitatható megoldás, de a lehetőség 1991 óta fennáll, már többször is éltek vele Lengyelországban. Most viszont a Bodnarral szembeni politikai kifogások hirtelen a kormánypárti honatyák eszébe juttatták, hogy ez alkotmányellenes. Az erről szóló alkotmánybírósági határozat előkészítését az a – kormánypárti politikusból alkotmánybíróvá lett – Stanislaw Piotrowicz vállalta magára, aki 2015 és 2019 között a szejm igazságügyi bizottságának vezetőjeként levezényelte a bíróságok függetlenségének lerombolását. Hogy a most közzétett alkotmánybírósági döntés nyomán milyen megoldást választ majd a lengyel kormánypárt az ombudsman eltávolítására, még nem tudni. Valószínűleg egy törvénymódosítással kiiktatják majd annak a szenátusnak a szerepét, amely független jogászt szeretne látni az ombudsmani tisztségben.