Hiánypótlási igény
A legfontosabb összefüggések nyilvános bemutatását várja el a kormánytól a Költségvetési Tanács, amely véleményezte az idei büdzsé módosításának tervezetét. A dokumentum a bevételi és kiadási előirányzatok megemelésével a pénzforgalmi hiányt 1491,2 milliárdról 2288 milliárd forintra növeli, ami az idén várható hazai össztermék 4,3 százaléka. Ezzel szemben ugyanez a tervezet a módosítás előtt álló költségvetés uniós (maastrichti) hiánymutatóját ennél jóval nagyobbra, 7,5 százalékra duzzasztja fel, aminek nagyjából 3900 milliárdos deficit felelne meg. Közel ekkora hiánnyal kalkulál az Európai Bizottságnak április 1-jén küldött jelentés is. „A 2,9 százalékos hiánycél 7,5 százalékra történő megemelésének tételeit a Pénzügyminisztérium a Költségvetési Tanácsnak bemutatott számításokban részletezte. Indokolt, hogy ezek a Kormány által az Országgyűlésnek benyújtandó törvényjavaslatban is megjelenjenek” – szögezi le a testület. Ha az idei korrekciót elfogadja az Országgyűlés, az államadósság a tavaly év végén kimutatott 38 408 milliárdról egy év alatt 41 153 milliárd forintra nőhet, ám a hazai össztermékhez viszonyított aránya 80,4 százalékról 79 százalékra csökken. Az államadósság-mutató mérséklésére azonban csak akkor van esély, ha a folyó áras GDP legalább 7,3 százalékkal nő az idén. Például úgy, hogy a változatlan áron mért GDP 3,3 százalékkal, az árszínvonal pedig átlagosan 4 százalékkal lesz nagyobb, mint 2020-ban.
