Sugárszeszély
Megeshet, hogy nők vagy sötétebb bőrűek nem kerülnek kórházba, pedig veszélyesen kevés az oxigén a vérükben. Ez a pulzoximéter hibája lehet. Az ujjra csíptethető kis készülék, amellyel akár házilag is mérhető a véroxigén szintje, a koronavírus-járvány idején vált igazán ismertté, de azt még az orvosok közül sem tudja mindenki, hogy a műszer több okból is tévedhet. A londoni The Economist ezt az aktuális példát is belevette abba az összefoglalójába, amely szerint az orvosi segédeszközök tervezésekor, kipróbálásakor leginkább a fehér férfiakat veszik figyelembe. A pulzoximéter esetében ez abban nyilvánul meg, hogy a sötétebb bőr – és a sötét körömlakk vagy a műköröm – másképp engedi át azokat a fénysugarakat, amelyeknek a változása a mérés alapja. Az egyik sugár vörös, a másik infravörös, és az eljárás azon alapul, hogy a vérben a hemoglobin eltérően nyeli el ezeket a sugarakat, aszerint hogy több vagy kevesebb oxigént hordoz. A másik hibalehetőség, hogy ha valakinek vékonyabb az ujja, akkor beszivároghat a külső fény, és ez is torzíthatja a mérést. Ilyenkor főképp a női betegek tűnhetnek egészségesebbnek a valóságosnál. A lap egy amerikai professzort idézve azt írja, hogy ötféle bőrszínhez és háromféle ujjvastagsághoz kellene igazítani a terméket, vagyis 15-féle pulzoximéterre lenne szükség. Amíg ez meg nem valósul, érdemes lehet megszívlelni az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) februári tanácsát, hogy bizonyos esetekben gondolni kell a pulzoximéter korlátaira. Sötétebb bőrű vagy vékonyabb ujjú emberek nyilván idehaza is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy a kis készülék is szerepet játszik kórházi felvételükben vagy további kezelésükben.
