Banán,köztársaság
„Mire anyu megtudja, hogy melyik boltban van, addigra el is fogyott” – panaszkodott Tibi bácsinak címzett levelében Gál Péterke 1987-ben. A kisfiú csupán annyit kért a Három kívánság című tévéműsor befolyásos szerkesztőjétől, Dévényi Tibi bácsitól, szerezzen neki annyi banánt, hogy degeszre tömhesse a hasát. A boldog végkifejletről bárki meggyőződhet; elég megguglizni a „banánt kért a kisfiú” szavakat. A tudósításban megszólalnak a sorban állók is, akiket Petike – öt kiló banán várományosa – boldogan előz be. Ám mielőtt a kamerák előtt látványosan meglincselnék, Tibi bácsi mindenkit megnyugtat: csak Petikének köszönhetik, hogy egyáltalán van miért sorba állni. Hasonló jeleneteknek lehettek tanúi, akik a hétvégén valamelyik oltópontnál jártak. Csakhogy ezúttal nem Péterkének, hanem a nála úgy húsz évvel korábban született Viktornak akadt egy kívánsága: mire lemegy a nap, legyen meg a négymilliomodik beoltott is. S láss csudát, rögvest előkerültek a frigók mélyén őrzött Pfizerek, amelyekért hajlandók voltak hosszú órákat sorban állni a magyarok, annak ellenére, hogy a kormány a statisztika manipulálásával a leghalálosabb vakcinának állította be. Mindeközben a kínai mixtúrára lasszóval is alig lehet delikvenseket fogni.
