Fedett városi térként gondolta újra két fiatal építész az elhagyatott Nagyvásártelepet. Lesznek lebegő irodák, süllyesztett színház, a rakodórámpán vendéglők és a tetőre függesztett futókör is. Imádni fogják a kínaiak.
A Nagyvásártelep anno és a nyertes látványterv. Korok, igények, stílusok
MTI / Fehérváry Ferenc, bivak
Kifundálták
Az Orbán-kormány – a felsőoktatáshoz hasonlóan – a sanghaji Fudan Egyetem budapesti campusát is vagyonkezelői alapítványba menekíti, így a jövő évi választást követő esetleges hatalomváltás sem akadályozhatja meg, hogy a magyar adófizetők 550 milliárd forintjából felépüljön – túlnyomórészt kínai cégek, alapanyagok és kölcsön bevonásával – az ázsiai ország térnyerését szolgáló intézmény. A Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester által az egyetem sorsának eldöntésére belengetett népszavazás terve, még ha sikerülne is összehozni, mindössze arra lenne elegendő, hogy a campus ne az állami fejlesztésű Diákváros területén jöjjön létre. Persze a kormány sem tétlenkedik, már stratégiai együttműködési megállapodást kötött az egyetem előkészítésére, és a túlságosan kompromisszumkésznek mutatkozó Fürjes Balázs vezette Budapest Fejlesztési Központtól egy tollvonással elvette, majd Palkovics Lászlóra osztotta a beruházás levezénylését, kormánybiztossá nevezve ki a CEU elüldözésében elévülhetetlen érdemeket szerzett minisztert. Bár Palkovics és a kínaiak is azzal kecsegtetnek, hogy tiszteletben tartják a mestertervet, és az elképzelt irodaházak helyét foglalja majd el a 26 hektáros intézmény, erre semmiféle garancia nem szolgál, pusztán a szavuk. A Szél Bernadett által ismertetett szerződésből ugyanis kiderül, hogy az Orbán-kormány további vállalásokat tett, az egyetem közelében épít egy sportlétesítményt és egy ötezer fős konferencia-központot, mindkettőt térítésmentesen használhatja majd a kínai egyetem budapesti campusa. A megállapodás arra is utal, hogy az építkezés mellett a fenntartás költsége is zömében a magyar adófizetőkre hárul. Miközben a CEU elüldözésének egyik fő, ám hazug indoka az ideológiai oktatás volt, Palkovics a Kínai Kommunista Pártra az alapító okiratában „felesküdött” egyetem esetében nem tart ettől, ahogy a biztonsági kockázatoktól sem, mert szerinte „ha egy ország kémkedni akar Magyarországon, ahhoz nem kell egyetemet építtetnie”.