Ma „kicsi”, de a születésekor szinte világelső volt: 125 éves a pesti földalatti.
Korabeli rajz a millenniumi földalatti egyik állomásáról. Nem volt párja
Épült,szépült
Az ezeréves ünnepségek máig velünk élő épített örökségéhez tartozik a földalatti mellett a Vígszínház, az Iparművészeti Múzeum, a Műcsarnok (a millenniumi országos képzőművészeti tárlat helyszíne) és a Ferenc József (ma Szabadság) híd is. A nagy kiállítás részeként épült a MÁV kiállítási csarnokaként a Közlekedési Múzeum, amely a Liget projekt áldozatául esett, lebontották és a Kőbányai úton, az egykori Északi Járműjavítóban épül majd az új. A Vajdahunyad vára, eredeti nevén a Történelmi Épületcsoport a kiállítás céljaira fából készült, de annyira népszerű lett, hogy később rendesen is felépítették. Az Iparcsarnoknak csak a sajátos emléke maradt meg: az alapjait és a padlószintjét felhasználták a Budapesti Nemzetközi Vásár V. pavilonja, a Petőfi Csarnok építéséhez, később ebből lett a PeCsa, a rémes állapotban lévő bulihelyet aztán, szintén a Liget projekt keretében, 2015-ben lebontották. A 125 évvel ezelőtti ünnepségek során vidéken hét olyan helyen emeltek emlékművet, amelyhez a honfoglalás vagy az államalapítás valamilyen eseménye fűződött. A szám a hét vezérre utalt. Ami viszont csak később, 1906-ban lett kész, az nem más, mint épp a millenniumi emlékmű a pesti Hősök terén.