Gyors visszazárkózás?

A Pénzügyminisztérium Facebook-oldalán 160 nézője volt, amikor a tárca vezetője, Varga Mihály bemutatta a magyar gazdaság újraindításával definiált jövő évi költségvetés tervezetét. Bár újraindítással jellemezte a tárca az idei költségvetés módosításáról a minap benyújtott javaslatot is, a kettő nem zárja ki egymást. Az utóbbi a járvány megfékezése után 4,3 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál az idei év egészére, a jövő évi pedig azt feltételezi, hogy a tempó 5,2 százalékra gyorsul, mégpedig egy klasszikus beruházás- és exportvezérelt pályán. A kivitel növekedése továbbra is meghaladná a behozatalét, a már most is feszített beruházási ráta szintén tovább nőne, elérve a várható hazai össztermék 28,5 százalékát. A bruttó bér- és keresettömeg az idei 8 százalékos bővülésre rálicitálva 9,8 százalékkal ugrana meg 2022-ben, ám a háztartások fogyasztása csak 3,5, illetve 4,8 százalékkal bővülne. Jövőre 3 százalékos inflációt vár a Pénzügyminisztérium, ennyivel emeli meg az év elején a nyugdíjakat – csakúgy, mint az idén –, amelyeket azonban kétheti járandósággal, novemberben pedig a gyors gazdasági növekedés után járó bónusszal fejel meg. Jövőre újabb két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, és a korábbi ígéretnek megfelelően 25 éves kor alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni; az előbbi 114, az utóbbi 140 milliárd forint bevételkiesést jelent. Változatlanul adókedvezmény jár a sportcélú támogatások után, ennek mértéke 102–112 milliárd forint lehet. 2022 után a gazdaság visszaáll a 4 százalékos növekedési pályára (az Európai Bizottságnak benyújtott, 2025-ig kitekintő konvergencia­programról lásd Szép remények című írásunkat). Az összességében 3001 milliárd forintosra tervezett uniós fejlesztési célokra 2374 milliárd forint brüsszeli forrást vár a pénzügyi tárca, ez tartalmazza azt a csaknem 350 milliárdos vissza nem térítendő támogatást is, amelyet a Helyreállítási és ellenállóképességi terv elfogadása után érdemelhet ki; Varga utalt rá, hogy a tervről még folynak a tárgyalások. Ezenfelül az agrártermelőknek közvetlenül folyósított uniós támogatás 489 milliárd forint lehet. A közös kasszába közel 565 milliárd forintot kell befizetni jövőre. Az erőteljes beruházások, a nagy bérkiáramlás és a bőséges uniós támogatások mellett a továbbra is meglehetősen laza költségvetési politika fűti jövőre a gazdaságot. Bár a tervezetet véleményezve a Költségvetési Tanács azt javasolta, hogy az államháztartás hiánya legyen közelebb a 3 százalékos GDP-arányos értékhez, a Pénzügyminisztérium kitart az 5,9 százalékos deficitcél mellett; Varga szerint az államkasszának elegendő forrást kell tartalmaznia a gazdaság újraindításához. A gyors növekedés és a nagy hiány együttesen azzal jár, hogy az államadósság új csúcsra, 44 ezermilliárd forintra emelkedik, a hazai össztermékhez viszonyított aránya pedig csak minimálisan csökken: az idei év végén várható 79,9-ről egy év alatt 79,3 százalékra.