Jobbanállnak,mint4éve

A jelek szerint a Fideszre nyit az ország. Miután a tavaly november–decemberi Medián-felmérés (HVG, 2020. december 17.) először mutatott számottevő Fidesz-visszaesést, az idén februári adatokból kirajzolódó megugrás nagyon eltért az összes többi közvélemény-kutatás számaitól. Okkal lehetett attól tartani, hogy bekövetkezett az a kis valószínűségű esemény, amely elvileg 100 esetből ötször fordulhat elő: a kutatás eredménye, statisztikai értelemben „véletlenül”, nagyon mellélő. Áprilisban azonban még mindig Fidesz-előny mutatkozott az ellenzéki közös listával szemben. E két felmérés a járvány kitörése óta változatlanul azonos módszerrel, 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével készült, nem nagyon van ok kételkedni a mérési eredmény valódiságában. A februári és az áprilisi mérés eredményeit most együtt közöljük. A kormánypárt esélyeinek javulásához – mint arra a Medián ugyancsak áprilisban készült közvélemény-kutatása rámutatott – nagyban hozzájárulhatott a kormányzati járványkezelés pozitívan alakuló megítélése és a lakosság mérsékelt tájékozottsága (HVG, 2021. április 15.).

Az áprilisi adatokból az is kirajzolódik, hogy talán a korábbiaknál is élesebbek az egyes társadalmi csoportok szavazási szándékaiban mutatkozó különbségek. A 30 év alattiak körében nagy többségben vannak az ellenzék szimpatizánsai, a magasabb évjáratokban aztán kiegyenlítődik a verseny, 40 fölött pedig már a kormánypártiak vannak jóval többen. Az iskolai végzettséget tekintve még egyértelműbb az összefüggés: minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbb, hogy az ellenzéki összefogást támogatja. Ugyancsak szinte szakadék választja el a kistelepüléseken élőket a nagyvárosiaktól: a falvakban kétszer annyian voksolnának a Fidesz–KDNP-re, mint a közös ellenzéki listára, míg a megyeszékhelyeken és különösen Budapesten nagyon jelentős többségben vannak a kormányváltást akarók. Az utóbbi tényt megerősíti egy április végi 600 fős budapesti Medián-felmérés is, amelyben 47:35 arányban vezet az ellenzéki lista a Fidesszel szemben. Meggyőző a főpolgármester támogatottsága is: ha a közeljövőben önkormányzati választás lenne, Karácsony Gergelyre a budapestiek 48 százaléka szavazna, míg a Fidesz – igaz, meg nem nevezett – jelöltjére csak a 32 százalékuk. ¬ hann endre

Az előválasztás nem csupán a helyek leosztásában segíthet, de egy-két hónapig az ellenzékre irányítaná az ország figyelmét. Ha jól csinálják, a bizonytalanokhoz is el tudnák juttatni üzeneteiket vidéken is. Nem véletlenül ijedt meg tőle a Fidesz. Először Kecskemét és Székesfehérvár kormánypárti polgármestere kérte az ellenzéket, hogy halassza el a kampányát, ahogy Cser-Palkovics András fogalmazott, „van így is elég feszültség most a világban”. De mivel nem hallgattak rá, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a javaslatot, amellyel a veszélyhelyzethez kapcsolódó rendeleteket meghosszabbították a parlament őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig. És ha kell, még néhányszor kitolhatják a hatályát. Jelenleg „tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani”. Míg meccsre, koncertre tízezrek is mehetnek, a városok főterén nem lehet felállítani egy sátrat, ahol maszkban, távolságot tartva szavazhatnak az előválasztás résztvevői. Nyilvános politikai vita sem tartható élőben.

Kérdés, az ellenzéki pártok mennyire tudják kreatívan tágítani a határokat. A Momentum a közvagyon alapítványokba szervezése ellen „sajtótájékoztatót” szervezett a Parlament elé, ahová székeket és asztalokat tett ki, mondván: ha ki lehet ülni a teraszokra, akkor a Kossuth téren is össze lehet gyűlni. Ezt azonban nem lehet megismételni az előválasztás sok tucat helyszínén, a bíróság véget vetne a bulinak. Az önkormányzatok adhatnak ki területfoglalási engedélyt valamilyen jogcímen, de nagyon vékony jégen táncol az ellenzék, mondja Hegyi Szabolcs, a TASZ szakértője. Ha nem jelentik be a gyűlést a rendőrségen, akkor a szervezők egymilliós, a résztvevők félmilliós bírsággal sújthatók. Ha viszont bejelentik, akkor a rendőrség meg fogja tiltani a gyűlés megtartását, amit a bíróság helyben is fog hagyni (amíg az Alkotmánybíróság másként nem dönt).

A pártok ezért próbálják az irodáikba bevinni, magánrendezvényként megtartani az előválasztást, de Hegyi Szabolcs szerint a szigorú jogértelemzés szerint attól, hogy nem közterületen zajlik, az akkor is nyilvános gyűlés. Az ellenzék mégis elszánt, Jakab Péter a HVG-nek azt mondta, „mindenképpen megtartjuk az előválasztást, igazodva a járványügyi helyzethez”. Az ellenzék abban bízhat, hogy ha lecsendesedik a harmadik hullám, az abszurd tiltás nevetségessé, a Fideszre nézve kínossá válhat. Ezért is tartja fenn a kormány a lehetőséget, hogy időközben visszavonhassa a korlátozásokat.