Fölözésiidő
Túl sokan tolonganak a paksi erőműbővítésre szánt milliárdokért ahhoz, hogy az Orbán-kormány ráérne a szakma szöszmötölésére. A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a munkák engedélyezéséről.
A Paksi Atomerőműben. Gigantikus üzlet
Aktívzóna
A pesti belváros járvány előtti tarifáival vetekszik annak a paksi irodának a bérleti díja, amelyet a napokban vett ki fél évre a Roszatom, az atomerőmű bővítésének fővállalkozója. A 105 négyzetméterért mintegy 16 ezer eurót (nem egészen hatmillió forintot) fizet a cég, azaz négyzetméterenként havonta nagyjából 25 euróba kerül az ingatlan. Ezt az összeget az a Sáncberg Kft. nyerte el az orosz óriás közbeszerzésén, amelynek tulajdonosa, Kovács Sándor két évvel ezelőtt még a paksi Fidesz–KDNP alapszervezeti elnöke volt. Havonta csaknem 400 ezer forint üti a markát a paksi Cseh Tamásnak is, aki 160 négyzetméteres családi házát adja ki a Roszatomnak egy évre – Cseh lakcíme megegyezik a polgármesteri hivatal turisztikai, városmarketing- és kommunikációs csoportvezetőjének, Czink Dórának a címével. Igaz, Paks nem nagy város, még 20 ezren sem lakják, miért ne lehetne, hogy éppen a városvezetéshez közel állók veszik észre a zakupki.rosatom.ru honlapon a pályázatokat?
A városka hamarosan másfélszeresére duzzad, 8-10 ezer, főként orosz mérnök és munkás érkezik. A számukra épülő több mint háromezer lakás megtervezésére mintegy hétmilliárd forintos tendert írt ki a helyi ipari parkból kinőtt, immár állami vállalat, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. A pályázatot már meg is nyerte a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekeinek mérnökirodája, két másik tervezőcéggel közösen. Ez az összeg persze eltörpül ahhoz képest, amennyit a környék gazdasági életének felpezsdítésére és – természetesen – a klientúra hizlalására, áthidaló megoldásként ajánlott fel a kormány. Új Duna-hidat építenek ugyanis Kalocsa és Paks között. A 91,2 milliárd forintos megbízás történetesen Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a markát ütötte: az üzlet az ő cégéé, a Duna Aszfalté lett.
Bár maguknak az új erőműblokkoknak a tervei még hatósági engedélyt sem kaptak, a Roszatom magyar beruházótársa, a Paks II. Zrt. ontja a feladatokat. A néhány száz milliós tenderek sorából jutott Mészáros Lőrinc Duna Center Therm Kft.-jének irodaépületek felhúzására, valamint az ugyancsak az ő tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-nek és az érdekeltségébe tartozó CIG Pannónia Életbiztosítónak különböző biztosításokra. Hasonlóan sikeres a Paks II. tenderein a kormány kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media, és sorjáznak a feladatok az ugyancsak favorizált it-guru, a 4iG számára is.
A legnagyobb üzleteket persze vitathatatlanul a Roszatom és leányvállalatai viszik, közülük sok fióktelepet is alapított Magyarországon. A Titan–2 konszern például éppen az építőiparban teremt konkurenciát a magyar versenytársaknak. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy az Orbán-kormány csak keleti partnerének kedvez a sikeres beruházás érdekében. Ahhoz, hogy az unió szemet hunyjon az orosz gazdasági terjeszkedés felett, Orbánék olyan nagyágyúkat vetettek be a lobbizásba, mint Günther Oettinger német politikus, aki a jóváhagyáskor még európai uniós biztos volt. Az aggályok szépen el is csitultak, miközben az erőmű egyik lelkét, a turbinát (mintegy 288 milliárd forint) az amerikai GE, az irányítástechnikát (bő 100 milliárd forint) a francia Framatome és a német Siemens szállítja, az erőmű építési beruházásának eddigi legnagyobb üzletét pedig a német Bauer cégcsoport magyarországi tagja kapta 75 milliárd forintért.
