Légből kapott

Vékony műanyagrétegek, ha vizet vesznek fel, képesek magas elektromos feszültséget előállítani. Nem csak a napfényt és a meleget lehet kisebb-nagyobb hatékonysággal áram termeléséhez hasznosítani, a nedves levegő is képes minierőművekben elektromos feszültséget létrehozni. Kínai kutatók teremtették meg dupla rétegű speciális műanyagokkal az áramtermelésnek ezt a különleges módját. A Nature Nanotechnology című szaklapban közölt tanulmányukban azt jelentették, hogy a prototípusok elérték az 1000 voltos magasfeszültséget is. A szokatlan áramtermelés alapját mozgatható töltéshordozók adják a műanyagrétegekben: negatív töltésű kloridionok és pozitív töltésű protonok. Haiyan Wang és kollégái a pekingi Csinghua Egyetemen két különböző rugalmasságú, 30–70 mikrométer vastagságú műanyagréteget helyeztek egymásra. A felső réteghez polidiallil-dimetil-ammónium-kloridot használtak, alulra pedig polivinil-alkohol és polisztirol-szulfonsav kombinációját. Ezek a különleges rétegek elnyelték a vízmolekulákat a nedves levegőből. A kísérletek során 25 százalékos légnedvességnél kereken egy volt feszültséget állítottak elő, 85 százalékosnál pedig már 1,38 voltot. A tetszés szerint összekapcsolható 1600 dupla rétegű modullal akár 1000 voltos feszültséget is lehet teremteni. A kis légnedvesség-erőművekkel kondenzátorokat, de lítiumion-telepeket is fel lehet tölteni.