Törvénybe foglalt lazaság
Még meg sem száradt a tinta a jövő évi költségvetésen, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés, máris elavult. Nem látszik ugyanis benne Orbán Viktor miniszterelnök legfrissebb ígérete a gyermeket nevelők 2021-es személyi jövedelemadójának visszatérítéséről (lásd Fókuszban rovatunk írásait). Az adónem bevételi előirányzata szemernyit sem csökkent, éppúgy 2866,5 milliárd forint maradt, mint amennyit a májusi beterjesztésekor írtak a törvényjavaslatba. Jövőre az uniós programokra 2374 milliárd forintot vár a kormány Brüsszeltől, ezenfelül az agrártermelők 489 milliárd forint közvetlen támogatásra számíthatnak. A közös kasszába 565 milliárdot kell befizetni, így a támogatások és a befizetések szaldója megközelíti a hazai össztermék 4,5 százalékát. A parlamenti vita során, kormánypárti javaslatokra, több jövő évi előirányzat megváltozott. Például az állami média 100,7 milliárd forint közpénz helyett 110,7 milliárdban részesül, a kormányhivatalok büdzséjét szintén 10 milliárddal emelték meg, a turisztikai fejlesztések célelőirányzata pedig az eredetileg tervezett 40,2 milliárd forint helyett 81,2 milliárd lesz, az indoklás szerint azért, mert ez „a gazdaság újraindításának fontos ágazata”. Az állami egyetemek, főiskolák keretéből módosító indítvánnyal elvett 8 milliárd forint a modellváltó intézmények bérfejlesztési lehetőségeit emeli meg, így az előbbiek durván 70 milliárd, az utóbbiak 177,5 milliárd forint állami támogatásra számíthatnak. Összehasonlításul: az idei költségvetés a felsőoktatás címszó alatt személyi kiadásokra 225,6 milliárd, működésre 238,6 milliárd forintot tervezett be. A hit- és erkölcstanoktatás 6,6 milliárd forintos előirányzatát csaknem megduplázták, hogy legyen közpénzfedezet az egyházi iskolák hittanóráira is, és extra 5,8 milliárdot tervez be a kormány a budapesti Kútvölgyi kórházi tömb homlokzatának rendbetételére. Jövőre a kiadások teljes összege 28 546,5 milliárd, a bevételeké 25 393,8 milliárd, a hiány 3152,7 milliárd forint lesz, utóbbi a törvény mellékletében prognosztizált hazai össztermék 6,1 százaléka. Az ettől némiképp eltérő uniós hiánymutató 5,9 százalék. Az államadósság az idei év végén várható 79,9 százalékról a GDP 79,3 százalékára mérséklődik. A Költségvetési Tanács ennél kisebb hiányt és erőteljesebb adósságcsökkentést javasolt, de felvetését a kormány elutasította, így a választási évben bőségesen költekezhet. A zárószavazás előtt Kovács Árpád, a testület elnöke hangsúlyozta, fenntartja ugyan javaslataik indokoltságát, de mivel az államadósság csökkenését reálisnak látja, megadta a hozzájárulását a zárószavazáshoz. A jövő évi költségvetést 132 igen és 26 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés, 41 képviselő nem szavazott. A DK, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum bejelentette, hogy „az LMBTQ-emberek elleni uszítás” miatt bojkottálják a keddi szavazásokat.
