Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját.
Számítógépes modellen a hatvanpusztai birtok. Magad uram, ha drónod nincsen
Videónkonamajorságjövőjeésmúltja
A hatvanpusztai építkezésről készült nagy felbontású képek alapján a HVG az elmúlt hónapokban elkészítette a majorság méretarányos, háromdimenziós modelljét. Ennek segítségével drón módjára repülhetünk az Orbán család birtoka fölé. A hvg360-on lapunk megjelenésekor debütáló videó nemcsak az animációkat tartalmazza, de minden olyan információt, amit a projektről tudni lehet. Jövő héten a hetilapban olvashatnak arról, milyen előkép alapján készülhettek a hatvanpusztai tervek, és mi jellemzi az Orbán-barokk stílusát.
Közpénzzelpörgetettosztalék
A milliárdos Orbán Győző és nincstelen fia.Családban marad
MTI / Beliczay László
Vagyonnyilatkozata szerint Orbán Viktornak semmilyen megtakarítása sincs, még gépjárművet is kölcsön kell kérnie, ha maga akarna kiautózni Hatvanpusztára. A birtok szempontjából azonban az számít, mit tudhat magáénak a miniszterelnök apja, Orbán Győző. A bányavállalkozó egyike az Orbán család milliárdosainak, és ahogy oknyomozó újságírók munkájából tudjuk, a jelentős osztalékot biztosító cégei részben állami megrendeléseken híznak.
Orbán Győző (és fiai) legfontosabb cégei a Gánt Kő és a Dolomit, valamint a 13 év után idén áprilisban eladott Nehéz Kő, ami 644 millió forinttal gazdagította a családot. A „köves” cégekben tulajdonosként egymást váltogatták az Orbán család férfi tagjai (idősebb és ifjabb Győző, valamint Áron), a Dolomitban viszont hosszú évek óta a miniszterelnök apja a többségi tulajdonos. Orbán Viktor kormányra kerülése óta a társaságok látványos fejlődésen mentek keresztül. 2009-ben ez a három cég együttesen 235 millió forint profitot hozott össze, 2019-ben viszont már majdnem kétmilliárd (1,981 milliárd) forintot. Tavaly gyengébb évet zártak, Orbán Győző a tulajdonostársaival 581 millió forint osztalékhoz jutott. Tizenegy év alatt meghaladta a 10 milliárd forintot az adózás előtti nyereség, amely Orbán Győzőt a leggazdagabbak közé repítette. Vagyonnövekedése messze túlszárnyalja az inflációt.
Nem nehéz kimutatni az összefüggést a Fidesz uralma és a cégek felívelése közt. A fejlődés forrása ugyanis részben közpénz, bármennyire is igyekeznek ezt titkolni. Ahogy a majorságot Nárcisz, a bányacégeket egy teherautó buktatta le. A Magyar Narancs szúrta ki a járművet a Nemzeti Lovarda felújításánál. A projekt az állam, a NER és az Orbán família együttműködésének iskolapéldája: a pesti Keleti pályaudvar melletti átépítést közpénzből fizették, a munkát egyrészről Mészáros gyerekeinek cége (Fejér B.Á.L. Zrt.) végezte, másrészről pedig az Orbán vejével üzleti kapcsolatban álló Paár Attila érdekeltsége (WHB). Ők pedig beszállítóként az Orbán család cégét kérték fel, a beruházáshoz legalábbis a Nehéz Kő kamionjai hordták a köveket a gánti telephelyről.
Hosszú pereskedést követően a Direkt36 hivatalos dokumentumokkal is be tudta bizonyítani az etikailag kérdéses összefonódást. A bírósági utasításra kiadott százezer oldalnyi iratból kiderült, hogy a Dolomit Kft.-től rendeltek köveket az M4-es autópálya építéséhez, az M3-as építéséhez betonelemeket szállított a társaság, a Budapest–Székesfehérvár vasútfelújításhoz pedig zúzottkövet. Azt viszont nem tudni, hogy a cégek bevételéből mennyi köszönhető közpénzes munkáknak. Pedig ha valami, akkor az közérdek lenne, hogy megtudjuk, mennyit tettek hozzá az adófizetők az Orbán család vagyonosodásához.
